Mult és Jövő 1930. junius [antikvár]

Részlet: Súlyos léptekkel mennek a nagy emberek a történelmen keresztül, de mint pergő homok folynak le a névtelen nemzedékek az idő üvegóramérőjén. És figyelve lefelé a multnak évezredeibe, áthalljuk az egyhangú pergésen keresztül a kiválasztottak lépteinek ritmikus összhangját. Halljuk, amint hangjuk egymáshoz kiált, amint egymás vigasztalják félelmetes sivatag-magányukban, amely körülvette őket életük idején, részvétlenül kisérte őket a világon keresztül és elzárta őket örömös közösségtől a megszámlálhatatlan emberporszemnek, amely csak lábnyomuk formáját fogta föl és mégis oly nagynak hitte magát napjaiban.