Múlt és Jövő 2005/1-4. [antikvár]

ŐiizerLtöége IL Jdnoj Pdí pápa üzenete az aiLéchwitz-birkenaul haidLtdbor feUzabadítdédnak hatvanadik éi^forduldjdn Ät Latvan év telt el azóta, hog^^ az auschwitz-birkenaui haláltábor foglyai visszanyerték szabadságukat. Ez az évForcluló azt a kötelezettséget rója ránk, Hogy megint (elidézzük a drámát, amely itt ment végbe előttünk, a gA'űlölet programjának tragikus eredményeképp. Ezekben a napokban meg kell emlékeznünk azokról a milliókról, akiknek önhibcíjukon kívül embertelen szenvedéseket kellett elviselniük, akiket kivégeztek a gázkamrákb^ln és a krematóriumok-ban. Meghajtom fejemet mindazok előtt, akik végigszenvedték a gonosz misztériumának eme m egnj' 11 Vcí n li l ?í sá t. Amikor 1979-ben pápaként ellátogattam az auschwitz-birkenaui táborba, megálltam az ál- dozatoknak állított emlékmű előtt. Több nyelven szóltak a Feliratok: lengyelül, angolul, bolgárul, románul, csehül, dánul, franciául, görögül, héberül, jiddisül, spanj^olul, flamandul, szerbhorvát nyelven, továbbá németül, norvégül, oroszul, romául, mag;\'arul és olaszul. Ezeken a nyelveken mind Auschwitz áldozatait hirdették: hús-vér, mégis sok esetben teljesen névtelen férliak, nők és g>'erekek történetét. A héber nyelven írt felirat előtt valamivel hosszabban elidőztem. Azt mondtam: ez a felirat azt a népet szólítja emlékezésre, amelj^nek íiait és lányait totális megsemmisítésre kárhoztatták. Ez a nép Ábrahám atyánktól ered, a mi atyánktól a hitben, amint azt tárzusi Pál megmondta. (Róm