Múlt és Jövő 2005/2. [antikvár]

Részlet a 4. oldalról:Terror és temetésA. B. Jehoéua: A őzeméLyzetif küLdetééeBevezető gondolatok a regény bemutatkozó fejezete eléA. B. Jehosua Amosz Oz mellett ma a nagyvilágban a legismertebb és legnépszerűbb izraeli író. Nagyjából egyidősek is, a 30-as évek második felében születtek, a 60-as évek óta publikálnak, ma ők számítanak a kortárs izraeli irodalom klasszikusainak. Könnyít egy kalap alá venni és összehasonlítani őket: mindketten cabarok, irodalmat tanultak, s ma már tanítanak különböző egyetemeken, közös állandó témájuk jelenük izraeli társadalma, mindketten az izraeli baloldalt támogatják, s rendszeresen szerepelnek közéleti kérdésekben is a médiában. Ketten együtt mintegy megtestesítik az izraeliség ethoszát, Oz az askenázi kelet-európai bevándorlók gyermekeként, Jehosua pedig szefárd ötgenerációs jeruzsálemi és észak-afrikai gyökereivel. Mindketten számos irodalmi elismerést arattak, könyveiket azonnal lefordítják legelőbb angolra, de franciára, németre, olaszra, spanyolra szinte azonos időben a nemzetközi irodalmi élet szereplői. Regényeikben a meghatározó eltérés, hogy míg Ozt elsősorban a belső történések, az emberek lelkében zajló történések foglalkoztatják, addig Jehosuánál jóval hangsúlyosabb a külső környezet, a család, a társadalom, az egyént körülvevő világ.A. B. Jehosua nemcsak a katedrán, hanem regényeivel is tanít. Műveiből meglehetősen tiszta képet nyerhetünk Izraelről, a jom kippúri háborútól a terrortámadásokig, olvasóival megismerteti az ország sokszínű népét az arab autószerelő fmtól az egyetemi oktatókig. Igen érzékenyen a ind.it mutatja meg és fogadtatja el olvasóival, beemeli a mainstreambe a devianciát a kisebbségi helyzettől a homoszexualitá-sig.Magyarul eddig három könyve jelent meg: a Szerelmiek, a 73-as jom kippúri háború hátterében, egy furcsa, párhuzamos szerelmi történet az autószerelőműhely tulajdonosának felesége és Párizsból a háború miatt Izraelben rekedt fiatalember, valamint kislánya és egy arab szerelőfiú közt. A káéi mldj az Amerikába szakadt és elválni Izraelbe érkező nagypapa tragikusan végződő története, és legutóbb a Mr. Mani, magyar címén Apáról fiúra, egy szefárd zsidó család ötgenerációs sagája. Az izraeli kritika ma a Mr. Manil tartja életműve csúcsának.Jehosua legfrissebb, hamarosan magyarul is megjelenő kön3rve, A jzemélyzeti) témája az ezredforduló intifádájának világából ered. Kiindulópontja a terror, egy piaci merénylet, ami miatt életét veszti egyideiglenes munkavállalási engedéllyel az egykori Szovjetunióból érkezett, Jeruzsálemben élő nő, akit mérnöki diplomája ellenére takarítónőként alkalmaztak egy pékségben. A halottat el kell temetni, mondja az ősi morális parancs, s vele az irodalom több ezer éve. A regény a temetés elhúzódó története, de megoldás nélkül, még az utolsó oldalon sem tudjuk meg, hogy mikor és hová temetik el a terror névtelen áldozatát, vajon hogyan hajtja végre az izraeli társadalom ezt a parancsot.A regényt az író Dafnának, terrormerényletben meggyilkolt barátnőjének ajánlja. A. B. Jehosua azóta a haifai Maxim vendéglőben két újabb barátját vesztette el, sok más izraelihez hasonlóan személyesen is érintett a második intifáda civileket sem kímélő borzalmaiban. Mégis egy idegent választ hőséül, a kiszolgáltatottak közül is a legkiszolgáltatot-tabbat, neki próbál elégtételt adni. A könyvben senkinek sincs neve Júlia Ragajeven, a napokig névtelenül oszló halotton kívül.A történet középpontjában Jeruzsálem áll, Izrael egyik legszegényebb városa, amelyet még a terror is más helyeknél jóval nagyobb arányban sújt. A város szimbolikussá válik, a valóságos bajok helyett a pravoszláv nagymama zarándoklatának céljává, aki lányát sem anyagi megfontolásokból küldte a számára szent városba szerencsét próbálni. A halott mellett a másik főhős, a személyzeti osztály eleinte földhözragadt vezetője is egyre inkább kiemelkedik a hétköznapok világából, s mindinkább megérti küldetésének lényegét, az ősi parancsokat részesíti előnyben a morális értékeitől kiürülő hétköznapokkal szemben.A. B. Jehosua könyve 2004 tavaszán jelent meg, és az izraeli kritika ugyan udvariasan, de meglehetősen értetlenül fogadta. Miért egy idegen vendégmunkás történetével jutunk el a terror rémségeihez, miért hurcol át a fél világon egy hullát egy suta izraeli hivatalnok, és miért kell misztikus magasságokba emelni Izrael nagyon is mindennapi fővárosát? Az izraeli olvasók szívét nyilván egyszerűbb lett volna elnyerni egy sokgyerekes családanya vagy egy gyermek áldozat az utóbbi években szintén nem ritkaságszámba menő szívszorító történetével, de az író másra, többre törekedett. Hamarosan a magyar olvasók is maguk ítélhetnek, hogy ez a formabontó és elgondolkodtató történet elérte-e küldetését.SHIRI ZSUZSA, A KÖNYV FORDÍTÓJA