kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Avigdor Hameiri - Múlt és Jövő 2010. 1-4. [antikvár]
 
• A. B. Jehosua • IZRAELI ÁLLAM A. B. Jehodim Izraeli ÁLlam Képzeljük csak el, hogy 1948 májusában, amikor Ben Gurion és társai kikiáltották Izrael ÁUam megalakulását, nem volt az új ország független területén egyetlen ember sem, aki nem vallotta magát zsidónak. Sem egyetlen palesztin arab, sem drúz, sem pedig cserkész. Hogyan nevezték volna el akkor az új államot, amely éppen hogy csak megszületett? A Függetlenségi Nyilatkozatban világosan és helyesen szövegezték meg a dolgokat. .MzenneL kikiáltjuk a...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2740 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
• A. B. Jehosua • IZRAELI ÁLLAM A. B. Jehodim Izraeli ÁLlam Képzeljük csak el, hogy 1948 májusában, amikor Ben Gurion és társai kikiáltották Izrael ÁUam megalakulását, nem volt az új ország független területén egyetlen ember sem, aki nem vallotta magát zsidónak. Sem egyetlen palesztin arab, sem drúz, sem pedig cserkész. Hogyan nevezték volna el akkor az új államot, amely éppen hogy csak megszületett? A Függetlenségi Nyilatkozatban világosan és helyesen szövegezték meg a dolgokat. .MzenneL kikiáltjuk a ZdiSóÁlUim megalakulását Izrael ordzágában, Izrael Állani néven." h kiáltvány világosan meghatározza az új állam nevét, és úgy nevezi: Izrael. Hiszen a terület neve: Izraelordzága, amely a nép eredeti nevéből —Izrael népe - származik, amit az Ószövetségben foglaltak szerint, az Örökkévaló saját maga adott népének, és ez az a név, amelyet évszázadokon át használt mint kizárólagos elnevezést, még mielőtt csatlakozott volna hozzá — kiszorítani azonban sohasem szorította ki — a név: zdidó, vagy z^i-dó nép. És még ezután is, az évezredek folyamán, meghatározók maradtak - szinte kizárólagosan -az Izrael vagy Izrael népe elnevezések az imádságokban és a nép nagyon sok vallási és központi szerepet játszó szövegében. Hiszen, ha ma Mózes, Sámuel és Saul, a királyi bírák és a próféták kilépnének sírjaikból, és mi így fordulnánk hozzájuk: „Kérünk benneteket uraink, azonosítsátok magatokat, kik vagytok?" Ők eképpen válaszolnának: „Izraeliek vagyunk vagy Izrael fiai." Ha megismételnénk a kérdést, és arról faggatnánk őket, hogy vajon mi a véleményük a zjSó jellegükkel kapcsolatban, azt mondanák, hogy nem értik mire is célzunk ezzel. Tévednek, akik úgy gondolják, hogy az Izrael vagy az izraeli névben van valamiféle „kánaáni" motívum, amely kizárja a több évezredes szét-szóratásban kialakult zsidó jelleget és kultúrát. Ennek az ellenkezője igaz. Izrael egy gyűjtőnév, amely a zdií^á névnél a nép átfogóbb történelmét és kultúráját foglalja magában. Továbbá, Izrael az az eredeti és egyetemes elnevezés, amelyet a világ népei vallásos írásaikban használnak. A zdi-dó név azonban nem egységes és nyelvenként más, valamint változásokon megy keresztül még a zsidók körében is, akik különböző nyelveken beszélnek. A zdi^ff elnevezés sok esetben függ a más népekkel való kölcsönös viszonytól, amely legtöbbször negatív előjelíí, (visszhangzik benne Iskarióti Júdás emléke) ellentétben a nép eredeti nevével, amivel nemcsak Izrael országában határozta meg magát, de a számiSzetés hosszú időszakában is. Ezek szerint, még ha 1948-ban nem is lett volna egyetlen nem zsidó állampolgár sem az új állam területén, akkor sem merült volna fel az a gondolat, hogy az új államot Jehudá-nak vagy Je-hudiá~aak (zsidó) nevezzék el, és főleg nem Cion-nak (Jeruzsálem szinonimája). Ezen kívül íz^i-dó (héberül: jehudi) elnevezés Jehuda törzsének nevéből származik, ami pedig egyik az Izrael országának 12 területrésze közül, amit zsidók (héberül: jehudim) népesítettek be a Második Szentély idejében, és utána a Misna korában is, és valamilyen oknál fogva néha ez a részleges név vált az egész nép elnevezésévé. Mindebből következik, hogy az a világos döntés, mely szerint 1948-ban az áUamot Izraelnek nevezték el, természetes és helytálló volt. De vajon szükségszeriS volt-e az új államnak az JzraelÁllam" elnevezést adni, és vajon nem lett volna-e elég csupán az Jzrael" államnév ugyanúgy, mint Dánia, Thaiföld stb. esetében? Ennek kapcsán feltételezhetjük, hogy az ,Állam" szó a Herzl által megfogalmazott Állam" szó- kapcsolatból származik, de logikusan gondolkodva sem volt semmilyen ok arra, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatban ezt másként fogalmazzák meg: .Jízennel kikiáltjuk a Zdidó Állam megalakulódat Izrael országában, Izrael Állam néven". És valójában máig párhuzamosan használják mind az Izrael, mind pedig az Izrael Állam nevet, tekintet nélkül arra a jelentős különbségre, ami a két elnevezés között van. Ismételten, vajon abban a feltételezett helyzetben, amiben, mint mondottuk nem volt egyetlen ember sem, aki ne lett volna zsidó Izrael Állam területén, akkor is hangsúlyozni kellett volna
Avigdor Hameiri művei
A szerzőről
Dalos György művei
Dalos György (1943-) Németországban élő magyar író és történész.

A Corvina Kiadónál megjelent könyvei:

Világ proletárjai, bocsássatok meg!

Viszlát, elvtársak! - A szocializmus végnapjai Kelet-Európában
A szerzőről
Demszky Gábor művei
Demszky Gábor portréját Magyar Bálint készítette.
Follinus Anna művei
Goldstein Imre művei
Hajnal Júlia művei
Haraszti György művei
Hárs György Péter művei
Heller Ágnes művei
Huszár Ágnes művei
Kántor Zsolt művei
Pásztor Árpád művei
Peterdi István művei
Sipos Dániel művei
Szomory Dezső művei
Tooth Gábor Andor művei
Újvári Hedvig művei
Vas István művei
Zorándy Sára művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet