Múlt és Jövő 2011/4. [antikvár]

Szerk. az olvasóhoz Ez a szám, hangsúlyozva, hogy csak ez a szám, s (remélhetőleg még) nem maga a folyóirat, a magyar irodalom egy ritka hagyományát eleveníti fel, avagy - ha villanásnyi időre is - kapaszkodik a hagyományába. Bródy Sándor Fehér könyve (1900) indította el ezt a minden bizonnyal oly sokféle kényszer szülte ötletet az útjára, majd Németh László Tanú)a (1932-1936) folytatta és fejlesztette tovább. Mindketten két világ határán - a legbensőbb egzisztenciális magány és a közösség rádiuszainak metszéspontján - kiiktatva a társakat, a szellem közösségét, közvetlenül kívántak eljutni olvasóikhoz. (Az abszolút magányos naplót ír, bár ő is — bevallva vagy nem — számít közönségre.) De elég (e szűk helyen) a mellébeszéléséből: miért én? miért most? És mindebből adódóan - miért a Múlt és Jövő neve alatt? „Micsoda balzaci" alapozást kívánna a magyarázat. (Szomory Dezső hárítás-sablonjával térve ki elegánsan e kézenfekvő feladat/munka elől.) S valóban, kötetekben lehetne magyarázni, mi vezetett el eddig a gesztusig. Benne a világ, a magyar és a magyar zsidó világ, sőt a Múlt és Jövő mikrovilágának analízisével, amelynek szűkülő tartományai rendre belemetszenének a szerkesztő (itt szerző is) életének legegzisztenciálisabb (tehát a Kertész Imre-i esztétika szerint a leginkább az irodalomra tartozó) „magán" köreibe. Helyettük: dokumentum. Az új század első évtizedének lenyomatai, amelyek fragmentumokban viselik magukon ama nagy robbanás felé csigázó mozgásokat - a legbensőbb körök vékonyodó tartományaiban. Még nem napló. Hanem az oly sok körön-mezsgyén sodródó-súrlódó-kúszó-közeledő fordulatra-robbanásokra figyelmeztető mutatóujj. Az itt sorakozó különböző műfajú írások túlnyomó része természetszerűen most jelenik meg először. Vagy: magyarul ez az első publikációjuk - a nyelven, amelyen íródtak, s amelyen jelentéstartalmuk a leggazdagabb. Erősen érződik rajtuk a nem magyar közönségnek magyarázó igény és szerkezet. Pontosabban: a küzdelem, hogy a kifejezés során két közönséghez szóljanak, illetve, hogy melyikhez elsődlegesen? Ugyanis a nem magyar közönséghez szólás olyan hozadékokhoz juttat, amelyet jó lenne a magyarul értők és gondolkozók számára hasznosítani. Más írások pedig, noha máshol is megjelentek, eredeti terjedelmükben és megformálásukban itt látnak először napvilágot. Az írások keletkezésének adatai — mert ez maga is egy történet, sőt: a maga változásaiban, s így ismétléseiben is: ez az igazi, az egyetlen történet - csillag alatt olvasható.