Művelődés és Pedagógia 2007. [antikvár]

Részlet: "Kápolnai Iván Kiss Gyula - Észak-magyarországi honismeret Válogatott tanulmányok, cikkek, közlemények Előzmények A Mezőkövesden született és haláláig a szülői házban élt Kiss Gyulát az 1963-ban megjelent Magyar Irodalmi Lexikon mint költőt és drámaírót mutatja be: felsorolja versköteteit és néhány színművének címét. Az 1990-es években kiadott újabb irodalmi lexikon néhány címmel bővítette munkásságának listáját, nem szól azonban irodalmi tevékenységének további területeiről, melyek az 1960-as évektől bontakoztak ki. Pedig ezek mennyiségüket és értéküket tekintve egyaránt vetekszenek költői és színműírói munkásságával, sőt talán felül is múlják azt. 1993-ban „Bot nélkül - védtelenül" címmel megjelent utolsó verseskötetéről írt ismertetésben, csaknem az egész életmű ismeretében Tarján Tamás megírja, hogy „országos hírnevet nem lírakötetei, nem is drámái hozták meg, hanem az észak-magyarországi országrészről sorozatban írott elsőrendű és stílusos szociográfiái". (Magyar Tükör, 1993. március 31.) Ezek a szociográfiai írások szorosan, szervesen kapcsolódnak egy földrajzilag jól körülhatárolható tájegységhez, a több megyéből álló észak-magyarországi régióhoz, mezőkövesdi szülőföldje tágabb környékéhez. (Ezt a tájegységet csak akkor lépte túl, amikor a Kortársban cikket írt 1969-ben Szarvasról, „a várossá válás küszöbén". Arról a településről, melynek lakói az északi régióval szomszédos szlovákság köréből kerültek ki.) Kiss Gyula valóban költőként indult az irodalomban: versei, műfordításai 1935-től, 18 éves korától jelentek meg a két helybeli hetilapban, és hamarosan szerkesztője lett a polgári liberális szellemiségű Mezőkövesdi Újságnak. Verseken kívül írt vezércikkeket, kritikákat, napló- és úti jegyzeteket. Ezek egy részét közölték a megyei lapok és az ún. népi irodalom nevesebb képviselőit tömörítő fővárosi irodalmi folyóirat, a Magyar Élet is. Közben - jog- és államtudományi egyetemi végzettséggel - a közigazgatásban dolgozik: hamarosan tiszteletbeli szolgabíró, majd 1945-ben járási főjegyzőként a mezőkövesdi járás első embere. Utána azonban éveken át hosszú némaság következik. Járási főjegyzői kinevezése után néhány hónappal létszámcsökkentés címén elbocsátják beosztásából, - annak ellenére, hogy a helybeli Nemzeti Bizottság kiállt mellette. Bíróság elé állítják 1945 előtti közigazgatási, újságírói és szerkesztői tevékenységéért. A „pártos" bíróság alapjait lerakó népbíróság fölmenti ugyan a népellenes bűncselekmény vádja alól, a közigazgatási"