Múzeumi közlemények 2006/1. [antikvár]

Ot év Folyóiratunk (az új folyam!) ötödik évéhez érkezett. Ez az idő kevés a számvetésre, de az első, érdemleges változtatásokat indukáló tanulságok levonására elegendő. Elégedettek-e olvasóink, azaz a muzeális intézményekben dolgozó szakemberek, kollégák a tartalommal, a külső megjelenéssel? Eljumak-e a közvetített gondolatok, a példaértékű gyakorlatok a napi munkavégzés szintjére? Profitálnak-e a múzeumok a leírtakból, egyáltalán szükség van-e ránk? Szerkesztőbizottságunk vívódása folyamatos a mit és hogyan kérdéseit illetően. Gyakori ön-/ marcangoló tépelődés, szakmai maximalizmyÉ,-— hiszen mindnyájan mdjuk, mik az igényes fo-/ lyóirat ismérvei —, túlfűtött, okos viták és aZ egymástól való tanulás jellemezték az öt év/szei-kesztőségi üléseit. BCíváncsiak voltunk ftiágunk- -ra, visszajelzést, kritikát vártunk. Ezért- á Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület idei közgyűlésén (2006. március 23-24., Szolnok) kérdőíves felmérést végeztünk a résztvevők (a Múzeumi Közlemények potenciális forgatói) körében. A legfontosabb kérdésre, hogy volt-e olyan cikk, melyet különösen mdott hasznosítani munkájában, a három lehetséges válaszból 82 százalékban az „igen, több volt" feleletet választották ki. Örömünk csak fokozódott, amikor négyöt témát is megjelöltek konkrémmként a „volt-e olyan cikk, amely megváltoztatta, befolyásolta a múzeumról, muzeológiáról alkotott elképzeléseit" tárgykörben. A többség a látogatókkal és az állományvédelemmel kapcsolatos szemléletmód megújulását említette, amelynek során olyan írásokat neveztek meg, mint a marketingterv elkészítése, a kiállítás mint projekt vagy a múzeumok éjszakája. Az észrevételek megerősítették azt a kimondva-kimondatlanul évek óta bennünk élő kételyt. hogy tulajdonképpen miként is működünk, sza-bad-e folyóiratnak nevezni magunkat. Önnyug-tató kompromisszumként egyelőre azt vállalja szerkesztőségünk, hogy az időszerű problémákra továbbra is válaszokat kereső és talán nyújtó kiadványunk, amolyan megbízható és használható „kézikönyvként" halad a 2002-ben újra megkezdett úton, ahogy az első számra történő reagálásában az említett, legnagyobb taglétszámú hazai szakmai szervezetünk elnöke, Mats-István megfogalmazta: „a gondolatok átadá-sltoí^ az írásnak az erejével". B. Varga Judit