Nyelvünk és Kultúránk 2004/1. [antikvár]

NAGYÍTÓ ALATT Luddnyi András A magyarok sorsa Jugoszláviában Genocídium, ethnocídium vagy etnikai tisztogatás?* Jugoszlávia összeomlása után késhegyig menő küzdelem folyt a volt jugoszláv állam területéért. A világ figyelme a nagyobb riválisokra irányult: a szerbekre, a horvátokra, a szlovénekre és a bosnyákokra. Ezért az albánok, a magyarok és más nem szláv népek sorsát vagy teljesen figyelmen kívül hagyták, vagy csak mint az általános konfliktus mellékepizódját említették meg. Az albánok csak azután lettek érdekesek a sajtó számára, hogy a szerbek megkezdték tömeges kiűzésüket Koszovóból 1998-1999-ben. A magyarok sorsa a Vajdaságban „vakfolt" volt az amerikai média számára. Ennek oka, hogy a Vajdaságban aránylag kevésbé volt feltűnő az etnikai üldözés, és kevesebb drámai ütközéssel, vérontással járt. Mindazonáltal a Vajdaságban is ugyanolyan „etnikai tisztogatás" ment végbe, ha nem is a jelenlegi jugoszláv válsággal összefüggésben, de a történelmi múltban számos alkalommal. Ez az „etnikai tisztogatás" az elmúlt 80 év alatt teljesen átalakította a régió etnikai, nemzetiségi profilját. Aminek ma tanúi vagyunk, azt úgy tekinthetjük, mint a régió szerbesítésének utolsó fejezetét. Etnikai tisztogatáson egy (vagy több) etnikai (nemzetiségi) közösségnek az uralkodó nemzetiségi közösség általi kirekesztését értjük, amely abból a célból történik, hogy a kirekesztő saját népessége vitathatatlan uralmát biztosítsa azon a területen, ahol korábban a most kirekesztendő közösségekkel osztozott. Ezt a kifejezést használják annak a szerb politikának a leírására, amelyet az ortodox szerbek alkalmaztak a bosnyák moszlim, vagy a katolikus horvát lakosságnak a számukra kívánatos területről történő eltávolítására. Ez a „tisztogatás" előre megírt „forgatókönyv" szerint történik: fegyveres szerbek törnek be a nem szerb településekre, és előre megtervezett, erőszakos cselekményekkel, fenyegetéssel, bántalmazással, megbecstelenítéssel és gyilkossággal megfélemlítik a lakosságot. Ezeket a cselekményeket gyászos következményekkel járó fenyegetés előzi meg, vagy követi, ha az illető nem szerb népesség vonakodik elhagyni az általa lakott területet a megadott határidőig (ez 1-2 órától 24-48 órás időtartamig terjedhet). Bosznia-Hercegovinában, Kelet-Szlavóniában és a Baranyai-háromszög-ben ez a politika vezetett a bosnyák moszlimok, a koszovói albánok, a horvátok és a legutóbbi két esetben a magyarok tömeges elűzéséhez. A Vajdaságban, ami nem volt hábo- Jelen tanulmány a Duquene History Forumon, Pittsburghben, 2000. november 18-án elhangzott előadás írott változata. A tanulmány csekély változtatással 2001-ben jelent meg a konferencia előadásaink gyűjteményében Ethnic Cleansing in Twentieth Century Europe (Etnikai tisztogatás a XX. századi Európában) címmel. A szerző az egyesült államokbeli Ohio Northern University professzora. te, NYELVÜNK ÉS KULTÚRÁNK200411