kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bezerédy István - Somogyi-könyvtári híradó 69/1-4. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/340/2517340.jpg "Bezerédy István - Somogyi-könyvtári híradó 69/1-4. [antikvár]")
Somogyi-könyvtári híradó 69/1-4. [antikvár]
Bezerédy István, Gyuris György, Móra Ferenc, Péter László, Sós Györgyné, Szabó Imre, Záhonyi Judit
Részlet a műből:
"MŰHELY
BEZERÉDX ISTVÁN Ssánadás 1963-ról
Szerény tervekkel indulhattunk ez évben, hiszen az öt óv óta változatlan könyvtári hálózatban az olvasótábor növeléséhez sok reményt már nem fűzhettünk. Valóban, a nagyon mostoha körülmények között csupán 3,3 %«kal emelkedett a beiratkozott olvasók száma", így lett 1968-ban Szeged lakosságának 13,6 százaléka, 16 530 fő a tanácsi könyvtárhálózat látogatója. Az év folyamán 194 959 kölcsönzéssel 518 085 kötet került az olvasók...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3560 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a műből:
"MŰHELY
BEZERÉDX ISTVÁN Ssánadás 1963-ról
Szerény tervekkel indulhattunk ez évben, hiszen az öt óv óta változatlan könyvtári hálózatban az olvasótábor növeléséhez sok reményt már nem fűzhettünk. Valóban, a nagyon mostoha körülmények között csupán 3,3 %«kal emelkedett a beiratkozott olvasók száma", így lett 1968-ban Szeged lakosságának 13,6 százaléka, 16 530 fő a tanácsi könyvtárhálózat látogatója. Az év folyamán 194 959 kölcsönzéssel 518 085 kötet került az olvasók kezabe, (Az 1967. év adatai: 16 029 beiratkozó, 183 988 látogató, 497 591 kölcsönzött kötet,)
A látogatások és a kiadott kötetek számának összefüggése az előző évinél intenzivebb könyvtárhasználatot mutat:
Az évi átlag látogatás kölcsönzött kötet
1967-ben 1968-ban 11,48 11,79 31,04 31,34
Az olvasóforgalom emelkedésében döntő tényező volt az olvasószolgálat minőségi javulása, az olvasói igényekhez jobban igazodó könyvállomány kifejlesztése és az egyre szélesedő könyvtári propaganda-tevékenység,
A központi könyvtár tájékoztató szolgálatának zömét ez évben is a főiskolai es egyetemi hallgatók kérései jelentették» A középiskolások tanulmányi versenyek idején keresik fel tömegesen könyvtárunkat, s kérésük gyakran elmélyült irodalomfeltárást kíván. Hálózatunk nagyobb fiókjaiban is jelentős információ-igénnyel találkoznak könyvtárosaink, akik becsülettel törekszenek a válaszadásra
3"
Termékadatok
Cím: Somogyi-könyvtári híradó 69/1-4. [antikvár]
Szerző:
Bezerédy István
,
Gyuris György
,
Móra Ferenc
,
Péter László
,
Sós Györgyné
,
Szabó Imre
Záhonyi Judit
Kiadó: Somogyi Könyvtár
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............