kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

 
Részlet a műből: "HERCZEG MIHÁLY Lakásviszonyok Hódmezővásárhelyen a fölszabadulás előtti évtizedekben Hódmezővásárhely sajátos mezővárosi fejlő- A RÉGMÚLT dése és társadalmi differenciálódása már a tizennyolcadik században is társadalmi gonddá tette a lakáskérdést. Az 1772-ben bevezetett urbárium idején 750 jobbágycsalád és 578 házas zsellércsalád mellett 266 ház- és földnélküli zsellércsalád élt városunkban (1). Ezek jórészt a módosabb jobbágyok házánál húzódtak meg mint...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a műből: "HERCZEG MIHÁLY Lakásviszonyok Hódmezővásárhelyen a fölszabadulás előtti évtizedekben Hódmezővásárhely sajátos mezővárosi fejlő- A RÉGMÚLT dése és társadalmi differenciálódása már a tizennyolcadik században is társadalmi gonddá tette a lakáskérdést. Az 1772-ben bevezetett urbárium idején 750 jobbágycsalád és 578 házas zsellércsalád mellett 266 ház- és földnélküli zsellércsalád élt városunkban (1). Ezek jórészt a módosabb jobbágyok házánál húzódtak meg mint lakók, másrészt pedig a korán kialakuló tanyákon éltek mint cselédek. A Josephinische Aufnahme szerint határunkban 653 szállás volt (2). 1789-ben 2052 jobbágycsaládra 2133 zsellércsalád jutott (3). 1813-ban a házas zsellérek száma 2268, a házatlan zselléreké 725 (4). 1814-ben a házak száma 3245. 1816-ban az összes lakosság 23 025, 1817-ben 24 138, 1818-ban 25 002 (5). ' á házak száma korántsem arányosan növekedett a lakosság létszámával. 1835-ben már 31 872 lakosa volt Vásárhelynek, a házak húsz év alatt csupán 151-el szaporodtak: 3396 ház volt (6). 184ő-ban a házas zsellérek száma 2425. Egy telken két ház (félportás ház) is volt már ekkor 254. Az 1850. évi népszámlálás szerint a tanyákkal együtt volt 6213 lakóház 8939 lakóval. A lakosság lélekszáma ekkor 35 489 fő (7). 1852-ben a városban 4183 házban 29 689 fő lakott, míg kint a tanyákon 1782 házban 8910 lélek (8). Az 1857. évi statisztikai összeírás szerint a lakosság száma 44 764 fő. A házak száma 7395- A tanyásodás üteme ebben az időben még nagyobb lendületet vett. 1863-ban kiosztották a Nagyrét egy részét is; más része az uradalomé lett mint polgári magánbirtok. Gyors egymásutánban épülnek a tanyák a Pusztán és később a Réten is (Gorzsa-tanya). A városi gazda városi háztartását ennek ellenére továbbra is igyekezett fenntartani. Kora tavasztól késő őszig a határban dolgozott. Csak vasárnap vagy piaci napon járt haza a városba. Télire hazaköltözött. így volt ez egészen a század végéig. Még 1900-ban is feltűnik Jankó Miksának, hogy "egy bizonyos hányad pedig van is, nincs is a városban", "afféle két-laki, aki a telet és a tavasz elejét a városban tölti, a 74/1 3"

Termékadatok

Cím: Somogyi-könyvtári műhely 74/1-4 [antikvár]
Szerző: Czirok Sándor , Habermann Gusztáv , Herczeg Mihály , Jakab Béla , Kormányos András , Palásti László , Péter László , Rátkai Árpád , Sebestyén István , Simonffy Ferenc , Szabó Tibor Szent-Györgyi Albert
Kiadó: Somogyi Könyvtár
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Czirok Sándor művei
Habermann Gusztáv művei
Herczeg Mihály művei
Jakab Béla művei
Kormányos András művei
Palásti László művei
Péter László művei
Rátkai Árpád művei
Sebestyén István művei
Simonffy Ferenc művei
Szent-Györgyi Albert művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet