Tekintet 2006/4 [antikvár]

JUHÁSZ FERENC Halál-jövendő Tudja-e a szikla, a híg láva-kőzet, a meteor-kripta, a tűz-eső szőrzet, kozmikus fény-börtön, a fekete csöndben, az örök közönyben égő és kiégő, önmagát-kivégző, lángoló és izzó, gyűrűző, patakzó, örvény-legyezőként szétnyílva sugárzó, összesűrűsödve ő-súllyá tömődve fényt-beszívó tömbje, rettenet-szép gömbje, világanyag-könnye, hogy ezen a kölcsön-szerelmű szép földön, hogy ezen az áldott bolygón szőtt hit-átkok, állatok, növények, gigászi őslények, láng-szent feleségek, szív-tűzözön férjek, ősmadarak, férgek, esernyő-lepények, törpe sárkánycsordák, takony-vízihordák, denevérek, sáskák,