Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Kossuth és Széchenyi
A magyar reformkor két kiemelkedő alakjának emlékét ma utcanevek és szobrok őrzik. Noha egyazon reformmozgalom két időszakának és két eltérő elképzelésének képviselői voltak, a köztudatban máig is inkább a közös célhoz vezető eltérő útjuk emléke él, s nem annyira az egymással vitatkozó eszmetársakat, sokkal inkább az ellenfeleket (vagy egyenesen ellenségeket) látják bennük. Holott Széchenyi és Kossuth egyaránt a magyar polgári átalakulás ügyét képviselték, s ha eltérő módon is képzelték el a reformkorban a birodalmon belül független polgári Magyarország megalkotását, mindez nem ok arra, hogy azt képzeljük: a barikád két különböző oldalán álltak. Hiába volt Széchenyi bejáratos Klemens Metternich kancellárhoz, s idegenkedett Kossuthtól: politikai szempontból több köze volt Kossuthhoz, mint Metternichhez.
Kettejük nagy vitája 1841-ben kezdődött, de viszonyuk korábban sem volt fesztelennek mondható. Az ifjú Kossuth nagy tisztelettel tekintett a nemes grófra, ám maga Széchenyi kezdettől fogva idegenkedett Kossuthtól. Amikor 1836 májusában Wesselényi felvetette, hogy Kossuthot fel kellene venni a Kaszinóba, Széchenyi úgy vélte, hogy ezáltal addigi munkája menne vesztendőbe; amikor pedig Kossuth személyesen jelentkezett nála, megkérte őt, hogy álljon el a kívánságától."