Thalassa 2001/1. [antikvár]

Thalassa__(12) 2001, 1: 3-19 TANULMÁNYOK A NYELVI SZUPEREGO ÉS A STIGMATIZÁCIÓ KÉRDÉSE A MAGYAR NYELVKÖZÖSSÉGBEN* Pléh Csaba és Bodor Péter Normák és hiperkorrekció egy normatív irányultságú nyelvi közösségben A dolgozat olyan adatokból indul ki, amelyek az oktatás hatására és a megítélés kontextusára vonatkoznak olyan nyelvtani struktúrák elfogadásában, amelyek nem elfogadott formák (vagy el nem fogadott formákhoz kötődnek) a magyar nyelvben, amely egy erősen normatív nyelvi közösségnek számít. Az adatokból mi és mások is (Kontra, 1995a) azt gondoljuk, hogy az ezekre a formákra irányuló normatív irányításnak köszönhetően egy stigmatizációra való ellenreakció alakul ki, amit hiper-korrekciónak nevezünk. Ez a felszínen sok bizonytalanságot eredményez a nyelvi ítéletekben. Egy mélyebb, elméletibb szinten azonban szeretnénk a stigmatizáció és a hiperkorrekció kapcsolatát kimutatni a normatív irányítás társadalmi szerepével egy normaközpontú társadalomban. A mi értelmezésünk szerint a nyelvi normák működése hagyományosan hierarchikus társadalmakban sajátos Nyelvi Szuperego-szerű képződmény megjelenéséhez vezet, amit a norma képviselőinek megkérdőjelezhetetlen ítéleteiből alakítunk ki, és aktuális viselkedésünk mércéjeként használunk. Állításunk szerint a pszichoanalitikus gondolatmenet, melyet eddig a közép-európai kereten belül a szexuahtásra és a hatalomra vonatkoztattak, alkalmazható a nyelvhasználat társas dinamikájára is. ' A szerzők „Linguistic superego in a normative language community and the stig-matisation-hypercorrection c. dolgozatának {Multilingua, 19, 2000,123-139.) fordítása. A fordítást Ivády Rozália Eszter készítette. Bodor Péter a tanulmányban Bolyai-ösztöndíjasként működött közre.