Új Magyar Központi Levéltár közleményei [antikvár]

Az Új Magyar Központi Levéltár Közleményeivel másodszor lép a nyilvánosság elé, hogy beszámoljon az utóbbi esztendőkben az intézményben végbement változásokról, az egyes szervezeti egységek tevékenységéről, az elért tudományos eredményekről, szakmai, módszertani kutatásokról. A Közlemények első számához hasonlóan e kötet is három fő részre oszlik. Az első egységben - a főigazgatói helyzetelemzés után - érdekes módszertani tanulmányokat olvashatunk levéltárelméleti kérdésekről, míg a második részben történeti tanulmányok, a harmadikban pedig a levéltár hírei és eseményei kaptak helyet. A levéltárelméleti tanulmányokból világosan látszik, hogy az utóbbi években mennyire megnövekedtek és kiszélesedtek az UMKL feladatai. A számítástechnikai kutatások során a munkatársak olyan problémákat oldanak meg, amelyek az egész területet érintik, módszertani vonatkozásban foglalkoznak az országos, a tanácsi és a szaklevéltárak szakmai kérdéseivel, irattani kutatásaik pedig az elmúlt évtizedek vizsgálatánál átfogóbb korszakokhoz köthetők. Az igazgatástörténeti tanulmányok, amelyek zömmel egy-egy ágazat szervezetének alakulását mutatják be, az általános ismeretek nyújtásán túl segédletet is jelentenek a levéltárosok számára a rendezéshez és az iratok feltárásához. Az itt olvasható történeti elemzésekből látszik, hogy az anyaggal több éve foglalkozó munkatársak nemcsak a hivataltörténeti szálak kibontására képesek, hanem a következtetéseket levonva hitelesen tudják ábrázolni a koalíciós korszak és az 1950-es évek egyes részproblémáit is. E kutatások fontossága különösen előtérbe került hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, amely esemény a levéltár szolgáltató és közművelődési tevékenységét is meghatározta. A kötet harmadik fejezetéből kiderül, mennyire megnőtt e munkák súlya, a levéltár a korábbihoz képest nyitottá vált, a munkatársak tevékenységét hazai és külföldi fórumokon egyaránt elismerik. Az eredmények számbavételekor azonban nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a tudományos és levéltárelméleti eredmények, a külső elismerés mögött a hétköznapok szakmai munkája, az irattárakból a levéltár raktáraiba mentett 14 km anyag feldolgozása, a gyűjtőterület felügyelete és általában a szocialista korszak levéltári forrásbázisáért vállalt felelősség áll. Megköszönve a közreműködők segítségét, a lektorok tanácsait, a kötetet elsősorban azoknak ajánljuk, akik a levéltár szakmai munkáját figyelemmel kísérik, a feldolgozott felszabadulás utáni történeti témák iránt érdeklődnek, illetve a levéltárelméleti problémák megoldásában a szerzőkkel együtt kívánnak gondolkodni.