Ars Hungarica 1978/2 [antikvár]

Részlet: Zolnay László Ars Hungarica 1978/2 A RÉGI ZÓLYOMI ISPÁNSÁG ÉPÍTKEZÉSEINEK TÖRTÉNETÉHEZ 3. Közlemény A KÜRTÖSI CSALÁDBÉLIEK MŰVÉSZETTÖRTÉNETI HAGYATÉKA PRO DOMO Zólyom és Besztercebánya közvetlen környékének falvaiban a magyarországi középkor képzőművészetének élő kövületeként számos későromán és gótikus templom, vár, castellum, megannyi freskó, szobor és táblakép maradt meg. Ezekre az építészeti, szobrászati és festészeti emlékekre joggal irányult a régebbi magyar és a modern szlovák és cseh kutatás figyelme. Ezeknek a műemlékeknek és műtárgyaknak egy része bizonyos vonatkozásban zárt csoportot alkot. A mécenátus közössége teszi zárt egységgé őket. Négy évtizeddel ezelőtt a hajdani Zólyom vármegyének néhány községe, Pó-nik, Cserény, Micsinye, Zolna, Dubravica alapításának, telepítésének, birtoklásának történetével foglalkoztam. (1) Ezek a falvak — közeli—távolabbi szomszédaikkal, Ocsovával, Szászfaluval, Hajnikkal, Radvánnyal s magával Besztercebányával, Zólyommal együtt - fontos, emlékezetes helyei a hajdani Magyarország művészettörténetének! (Kelet felől az őserdők alján sarló alakban karolják át Zólyom és Besztercebánya között a Garam-völgyet.) Csak példaképpen említem: az 1282-ben először említett Pónik falunak 1310-ben épült gótikus templomocskája őrizte meg hazai művészettörténetünk legrégebbinek vélt táblaképét, a Jeremiás prófétát ábrázoló festményt. (2) Korát 1390-1400 tájára teszik. Cserény - Cerín - a maga egyenes szentélyzáródású - 1300 és 1332 között épített — templomával, freskóival, szárnyasoltárával, táblaképeivel, szobraival éppen úgy tárgya a szlovák, mint a magyar kutatásnak. (3) Ide számíthatjuk a közeli Felsomicsinye (Horná Miciná) és a Zolna freskókkal diszitett középkori templomát is. A micsinyei templomot 1309-ben, a zolnait 1311-ben építették. Ezeket a freskókat is — amelyeket a XVI. század lutheránus puritanizmusa mészrétegekkel tett láthatatlanná - most tisztítják meg és restaurálják a szlovák műemlékvédelem jókezű restaurátorai. Ehhez a körhöz kapcsolódik Dubravica kicsiny gótikus templomának (4) egyik oltártöredéke ís. Ez - az egyik cserényi oltárhoz hasonlóan - már régebben Budapestté került. A dubravicai "Krisztus rokonsága" n. táblakép, a maga reneszánsz formavilágával, régóta foglalkoztat. Szinte érthetetlenül került a távoli tájra. Hiszen környékén ezidétt még - 1510-1520 körül - a legfejlettebb bányavárosi művészetet is későgótika jellemzi. (5)