Artmagazin 2022/2. [antikvár]

ARTANZIX Tüntetésarchívum Kultúragenerálás Alcatraz, indián föld Bármennyire is felfoghatatlan, még nem dőltek meg azok a patriarchális rendszerek és berendezkedések, amelyekben a nők életéről, jogairól legtöbbször férfiak döntenek. Szerencsére azért akad néhány kivétel, olyan államok, amelyek a társadalom egyenrangú tagjaiként bánnak a nőkkel. Ezektől a kivételektől azonban fényévekre áll Lengyelország, legalábbis erről árulkodik a 2020 őszén meghozott, az abortuszt tiltó alkotmánybírósági döntés, ami a rendszerváltás óta nem látott kulturális polgárháborút indított el. A 201S-ben alakult Archiwum Protes-töw Publicznych (A-P-P, azaz Nyilvános Tüntetések Archívuma) művészkollektíva jelen volt a tüntetéseken, hogy megörökítse az ott történteket. A varsói Who Will Write the History ofTears. Artists on Women Rights (Ki fogja megírni a könnyek történetét. Művészek a nők Jogairól; Muzeum Sztuki Nowoczesnej w Warszawie / Muzeum nad wislt;) kiállításon volt látható a 2020-as és 2021-es tüntetéshullámot, a tiltakozó nők és az őket támogató férfiak tömegeit dokumentáló válogatás - képünk is a tüntetések egyikén készült. (Lépőid Zsanett) Heinz Mack, a ZERO mozgalom társalapítójaként ismert német művész a fényt tekinti elsődleges médiumának. Képünkön látható Virtuelles volumen (Virtuális kötet) című munkája is szerepel Prága legújabb magánmúzeumában, a modern és kortárs művészeti fókuszú Kunsthalle Praha nyitókíállí-tásán. Az intézmény az egykori Zenger Elektromos Alállomás épületében kapott helyet, amely 1929 és 1932 között azért épült meg, hogy biztosítani lehessen a petfíni sikló folyamatos áramellátását az 1932-es, tömegeket vonzó Sokol sporttalálkozó alatt is. {Egyébként a korabeli, funkcionalista megjelenésű műszaki létesítményekkel ellentétben tervezője, Vilém Kvasnícka az épületet hagyományosabb részletekkel álcázta, hogy beleolvadjon a körülötte álló házak történelmi szövetébe.) Az új intézmény első kiállítása erre is reflektál, amikor az elektromosság a képző- és filmművészet különböző ágazataira tett hatásaival foglalkozik a 20. század elejétől napjainkig. A június 20-ig látható Kinetismus: 100 Years of Electricity in Art (Kinetizmus: az elektromosság 100 éve a művészetben) több mint kilencven művet mutat be a film-, a kinetikus, a kibernetikus és a számítógépes művészet területéről. (Szilágyi Róza Tekla) 1964-ben, a híres-hírhedt börtön bezárása után (korszerűtlen volt és drága) Belva Cottier, a Bay Area-i sziú klub titkára egyszercsak azt mondta a férjének: itt van ez a Fort Laramie-egyez-mény, száz éve írtuk alá. Benne van, hogy az állam által nem használt területeket éppenséggel visszavehetík az indián őslakosok. Mit szólnál egy kis piknikhez az Alcatrazon? Át is hajóztak, jelezvén, hogy a nagy fehér ter-peszkedés az ősi földeken nincs rendben, és ezt a mindenkori államvezetés is elismeri. A piknik valóban csak pár órát tartott, de alapját adta az 1969 novemberében kezdődő, másfél évig húzódó megszállásnak. Az egyesült indián törzsek múzeum és egyetem megnyitását követelték a szigeten - hogy a történelmük ne felejtődjön el és ezt nem is kérték ingyen: huszonnégy dollár értékű üveggyöngyöt és vörös szövetet ajánlottak cserébe, hiszen ennyiért kelt el annak idején a Manhattan félsziget is. A Golden Gate pirosával felfestett feliratok és az ötvenéves évfordulóra készült kiállítás ma is megtekinthető online, Ai Wei Wei pazar anyagával együtt. (Zelei Bori) nps.gov/alca/planyourvisit/virtual-passport-stamp.htm ---TT-T*/ »r -'•Ol.tîî Heinz Mack: Virtuelles Volumen, 1964, fotó; © Studio Mack Indián őslakosok, miután eltávolították ?ket az Alcatrazból, 1971, fotó: © Ilka Hartmann