Augsburgi barokk ötvösmunkák [antikvár]

Oldalai gyárilag hibás sorrendben vannak. Borítói a tűzés mentén kissé repedezettek.
Részlet: A dél-németországi Augsburg városa a 16. század közepén, a Fugger-bankház működése nyomán, az európai kereskedelem és pénzforgalom egyik legjelentősebb központjává válik. E nagyarányú, gyors fellendülés döntő hatást tesz a művészeti élet alakulására; az itt tevékenykedő mesterek e várost a korszak németországi, sőt európai művészetének élvonalába emelik. A 16. század végére valamennyi műfaj közül az ötvösségé lesz a vezető szerep. A fennmaradt alkotásokon kívül az ismert történeti adatok is ezt jelzik; a festők, szobrászok száma egyre inkább eltörpül az ötvösöké mellett. Az 1600-as évek elejétől több mint száz éven át itt működik a legnépesebb ötvöscéh Európában. 1915-ből például már 185 mester egyidejű tevékenységéről van tudomásunk, s ez a szám, bár a harmincéves háború idején átmenetileg csökken, a század végén a 200-at is túllépi. Összehasonlításként utaljunk az egykorú magyarországi forrásokra: Kassán, Kolozsvárott és Brassóban - ezek a korszak hazai ötvösségének legjelentősebb központjai -, ugyanekkor átlagosan negyven mester tevékenykedik. Az augsburgi ötvösök tekintélyes része rangos külföldi megrendelők számára dolgozott. Ez ad magyarázatot arra, hogy műveik - amelyeken a toboz alakú hitelesítőjegy, a város címeréből átvett motívum jelöli a készítés helyét - Európa valamennyi jelentős iparművészeti gyűjteményében megtalálhatók. A külföldiek között a drezdai Grünes Gewölbe, a moszkvai Kreml fegyvertára és a svéd királyi kincstár anyaga a leggazdagabb; Magyarországon az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár és a budapesti Iparművészeti Múzeum őriz egy-egy nemzetközileg is figyelemre méltó, több kiemelkedő művet tartalmazó gyűjteményt azt augsburgi ötvösök alkotásaiból.