Az ének-zene tanítása 1984. (nem teljes évfolyam), 1985/1-6. [antikvár]

A nevelőközösség személyiségfejlesztő hatása a gyermekekre Kísérlet a győri Koiiini úti általános iskolában és az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán A kultúraátadás és befogadás személységre gyakorolt fejlesztő hatásairól nagyon sok szó elhangzott, és több tanulmány is napvilágot látott. Az ezen belüli területek, főként pedig a művészeti nevelés, az esztétikai nevelés emberformáló szerepéről. . . semmi mással nem pótolható . . voltáról a legkiválóbb pedagógusok, művészek, tudósok fejtették ki véleményüket.^ Művészi és pedagógusi hitvallásunk, a leendő tanítók képzésében ránk ruházott felelősségünk is arra ösztönzött bennünket, hogy naprakész frisseséggel figyeljünk a társadalom, és ennek következtében tanítványaink életében jelentkező változásokra.^ E körülményekhez igazodva reagáljunk azokra a momentumokra. melyek koncepcionális, vagy metodikai kifáradásról, „torzulásokról" tudósítanak. Kodály gondolatai, elvei motiválnak bennünket, a kodályi szisztéma kiapadhatatlan forrás. Ennek eredményeként a 70-es években a komplex esztétikai nevelés keretében kerestük a zenei nevelés helyét, majd a 80-as években az iskolai nevelés egészében, a kultúraátadás folyamatában. A véletlen összjátéka volt, hogy egy időben találkozott egy társadalmi problémakör, az annak kutatásán fáradozó lelkes csoport és a tárgyi feltételeket biztosító újonnan átadott „piros iskola" Győrött, a József Attila lakótelepen. 1. A társadalmi beilleszkedés problémája Az ember társadalmi beilleszkedésének egyik feltétele, milyen személyisége. Felismeri-e azokat a lehetőségeket, melyeket a társadalom — adott körülmények között — nyújtani tud; élni tud-e azokkal; meg tudja-e valósítani közöttük önmagát? Az elzárkózás, a magányossá válás nem csupán az egyén számára teremt neurotikus problémát, hanem ugyanilyen súllyal érződik szélesebb közösségi viszonylatokban is. A beilleszkedés első jelei már a bölcsödés, az óvodás korban megfigyelhetők, de különösen jól mérhetők az iskolába lépés első napjaitól kezdve. Az iskola teljesítménycentrikus intézmény, melyben egységes elvárások vannak, azok teljesítésének mennyiségi és minőségi mutatói alapján rangsorolják önmagukat és egymást a gyerekek, értékelik őket a pedagógusok. Porkolábné Balogh Katalin kandidátus (ELTE BTK) — kísérletünk patronáló ja — Tanulási nehézségek témában folytatott kutatásai feltárják: „Iskolás gyermekeink jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény és magatartási zavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik és intelligenciája normál zónába esik."" 49