Balkon 2001/4. [antikvár]

Részlet: "[Az alábbi kérdések, s a rájuk adott válaszok a kolozsvári Balkon 4. számában jelentek meg. Századfordulós kérdések, | századfordulós válaszok (Természetesen) tipikus 20. századi reflexek, melyeknél egyelőre nincs jobb, de reménykedjünk Ismerjük évtizedünk naqy kiállításait (Európa-Európa. Az avantqarde évszázada Közép- és Kelet-Európában [Bonn, 1994]; Berlin-Berlin [Berlin, 1 996]; A test és a Kelet [Ljubljana, 1 998]; Fal nélkül [Sankt Petersburg, 1999]; A Fal után [Stockholm, 1 999; Budapest 2000]; Európa másik fele [Párizs, 2000]; Nézőpontok / Pozíciók. Művészet Közép-Európában. 1949-1999 [Bécs, 1999; Budapest 2000]; Manifesta3 [Ljubljana, 2000]). Ön szerint ezek a címek a kurá torok választását tükrözik csupán, vaqy a közép- és kelet-európai zóna meqhatározott időszakának művészeti tevékenységéről is hű képet adnak? Az ezekkel az eseményekkel kapcsolatos vélemények iqen meqosztottak. Eqyesek a kelet-európai művészet (még) Ideologikus jelleqére hívják fel a fiqyelmet (Lenka Lindaurová), mások ennek a kulturális területnek a semlegesséqét és jelentőségét (Piotr Piotrowski) vaqy multikulturális jelleqét hanqsúlyozzák (Hegyi Lóránd). Nem utolsósorban pedig azt sem hagyják figyelmen kívül, hogy a kelet-európai művészetnek mindig felül kellett múlnia önmagát: „a művészet többet jelentett önmagánál" (Néray Katalin). Tekintetbe véve ezeket a véleményeket, Ön hogyan kommentálná a volt kommunista országok művészetének tényleges helyzetét? Habár ezen nagyszabású események célja az, hogy a volt kommunista országokról hű képet adjanak, a nyugati kurátorok kultúrpolitikája — mely a művészeti megnyilvánulások nyelvezete iránt érdeklődik — gyakran ütközik a kulturális intézmények és a „perifériák" bizonyos ellenállásába, mely a történelmi, vallási, nyelvi, etnokulturális stb. körülményekből ered. Milyennek látja Ön Kelet és Nyugat viszonyát a művészet szemszögéből? Vajon e kettő „szinkronizálására" lenne szükség, vaqy éppen ellenkezőleg, egyenesen hangsúlyoznunk kellene a kelet- európaiságot? Miként lehetne meqhatározni a központokat és a perifériákat? Hol tudnánk lokalizálni ezeket? Vajon ezek a központok azonosak a néhány évtizeddel ezelőtti naqy irányzatok és kulturális utópiák kisuqárzásának gócaival (nem feledve azt sem, hogy ma minden „irányzatot" kritikusan szemlélünk)?"