Film-Színház-Muzsika 1958. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

Részlet a 26. számból: E magunk mögött hagyott sokszínű évadnak egyik legizgalmasabb, s még nagyobbrészt megválaszolatlan vitakérdése a modern dráma szerepe és sorsa a magyar színpadokon. A vita megnyugtató végkövetkeztetéseinek megszületését ezidőszerint néhány alapvető félreértés nehezíti. Hogy e félreértések közül csak a 'bárom legálta-lánosabbat említsük: a modern drámát sokan pusztán történelmi, időbeli és nem fogalmi kérdésnek tekintik; úgy vélik, hogy a modern dráma mindösz-sze a formai újítás, a formöbontás kérdése; s végül a modern drámát azonosítják a mai nyugati drámairodalommal, Érdemes sorravenni e háromféle tévedést, egyelőre csak a most befejezett évad néhány tapasztalatára támaszkodva. Jóllehet a modern dráma fogalma valóban csak a drámatörténeti fejlődés egy pontján, éppen a polgári cferáma kibontakozása idején született, azért nyilvánvaló, hogy a modern színpad és a polgári színpad nem ugyanaz. S ha megelégednénk azzal a (felfogással, hogy a modernség történelmi fogalom, ez egyben azt is jelentené, hogy szerintünk ma ugyanazt kéül modernnek tekinteni, ami évszázada is az volt. így hát rrri inkább azt valljuk, hogy a modemség értelme is változó és célszerű lenne a korszerűség fogalmával kiegészíteni. Modern ma az, —mint ahogy