Bővebb ismertető
Részlet:
Szerződtetés a romok között
Bánszky Zsuzsa emlékezik
Azt hiszem, éppen holnap lesz tizenöt éve... A debreceni kórházban feküdtem, hosszú hetek óta negyvenfokos lázzal, amelyről máig sem tudjuk, tífuszos eredetű volt-e, vagy csak a szervezet védekezése, az idegek lázadása a tűrhetetlen megrázkódtatások ellen... A bujkálás és menekülés szörnyű hónapjait éltem át, a családomtól elszakadtam, s ott, egyedül és reménytelenül - egyetlen vágyam volt: nem tudni semmiről és aludni, aludni...