Film-Színház-Muzsika 1962. I-II. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet: Éjféli mise-a Madách Színházban A Madách Kamaraszínházban vendégrendezö vezetésével folynak Petér Karvas „Éjféli mise" című drámájának próbál. A rendelkező próbák már lezajlottak, Rakovszky Tibor, a ipozso-nyl Nemzeti Színház rendezője nagy ügyszeretettel, lelkesedéssel dolgozik, a mű értékeinek minél teljesebb kibontása érdekében. — Az első pillanatban meg voltam lepve, — mondja ¦Rakovszky Tibor —, mert nagyobb színpadon képzeltem el az „Éjféli mise" előadását. Ügy érzem -azonban, hogy az atmoszféra itt még hitelesebb lehet Féltem attól, hc«y esetleg az arányok lecsökkenése családi üggyé degradálja a drámát, de hiszek abban, hogy a kiváló magyar színészek ezt a hátrányt előnnyé vál- toztatják, s ki tudják fejezni a dráma jellegét, stílusát. mondanivalóját. — Nem dolgoztam még magyar színészekkel. Meglepett, hogy a Madách Színház színészei mennyire nem konvencionális eszközökkel dolgoznak, mennyire mély dramaturgiai érdeklődés nyilvánul meg bennük a darab iránt. — Mementó ez a mű. Nem a fasizmus gyökereit, okait kutatja, inkább morális emberi, társadalmi követelményeit. Mondanom sem kell talán, hogy mennyire aktuális lehet éppen napjainkban. Bemutató: február 3-án. A főbb szerepeket Kiss Manyi, Psota Irén, Horváth Jenő, Latinovits Zoltán, Márkus Lfezló, és Garlcs János játsszák. Megbeszélés a szereplőkkel (Rakovszky Tibor, Latinovits Zoltán, Kiss Manyi, Psota Irén és Márkus László) A „GaUei" próbáján (Major Tamás és a címszereplő, Bessenyei Ferenc) (Rékai felv.) .mwERm, .riLMBEMLITATÔlC, »EGllTÉKOK Brecht Galileije a IVemzeliSiinháiban Az Újjászületett, kicsinosi-tou Nemzeti Színház első premierje lesz a „Galilei" . bemutatója. Az előadást Major Tamás rendezi. - Általában arra törekszünk, - mondja Major -hogy az érzelgősség, a hazug szinpadiasság ellen harcoljunk. A „Gálilei" próbái ezért érdekesek számunkra, mert itt a viták tüzében, a munka során értjük meg, hogy mit és hogyan kell a gyakorlatban leküzdeni. Mert nem lehet valami ellen küzdeni, ha nem teremtünk újat, értékeset. Nem lehet valamit száműzni, semmit nem állítunk a helyébe. A Galileit brechti szellemben akarjuk játszani. Ügy, hogy ha a színpadon nincs is értelem, de a nézőtéren legyen. A gondolatot szeretnők érvényre juttatni, a közönség, élményévé tenni, s ehhez próbáljuk hangszerelni a cselekményt, a képeket. A színpadképek akusztikáját úgy alakítjuk ki, hogy minden a gondolat előtérbe helyezését szolgálja, hogy a színpadkép, a színpadi szituáció a visszhangosított gondolatok kifejezője legyen . ¦ .