Film-Színház-Muzsika 1967. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

1 A JÜ Á R M A 1 T ó L. V A S A K X A 1iiEzen o héten folrtotódoK művész-ö^yütteseink kűHöldi vendégjótékainah ebben az évben mór megkezdődött sorozata. A BM Duna Művészegyüttes január 24-én többhetes vendégszereplésre Franciüorszógba utozott Turnéjukat Versoiiles-ben kezdik meg. majd Párizs, Lyon. Strasbourg és más francia városok közönségét ismertetik meg a magyar folklór legsikeresebb néptánc kompoztcióivai és népzenéjének legjobb. legismertebb számaival. Képünk o vendégjáték programjából Vavri-necz Béla-Somogti Tibor Madárijesztő" című táncjátékának egy jelenetét ábrázolja.PREMIERA békéscsabai Jókai Színház be3 ArthurMiller Pillantás a hídról című drámáját A rendező, Máté Lojos munkója nyomán rendkívül feszült atmoszférájú, jő ritmusú előadós született; nem egymástól független, kiemelkedő egyéni teljesítmények, hanem az egész színészgárda együttes munkája az, omi mogával ragadja a nézőt A lényegre koncentráló rendezés jelentős segítséget kapott a kitűnő díszleteket tervező Suki Antaltól.Pókozdy János érdekesen, hitelesen idézi Eddie Corbone indulatait, de túlságosan homar juttatja el a végső, trogikus kitörésig. Szentirmay Éva o megolázottságot éreztette kitűnően Beatrice finoman visszofogott figurájóban. Dánffy Sándor (Morco) a kevés beszédű, nehéz életű emberek gesztusait idézte igényesen. Kardos Gábor Ro-dolphója kiérlelt, korrekt alokítás. Baila Olga Catherirte-je jó figura. Alfieri szerepében Körösz-tös István sikeresen hangsúlyozta az intellektuális elmélkedőt Képünkön: Szentirmoy Éva és Pá-kozdy János.SZINKRONA filmvásznon Falstoff robusztus figurája egy erdei ház előtti fapadon ül. A szöveget a ve-títővószon melleit állva Bessenyei Ferenc mondja mikrofonon keresztül hangszolagra. A Pannónia Filmstúdió szinkron műtermében Vass János rendező éppen Orson Welles Éjféli harangsió" (Fals-taff) cimű filmjét szinkronizóljo. Valóban Orson Welles filmje ez, hiszen nemesek a főszereplő FalstafI figuráját formálja meg, hanem ő a tor-gatókönyviró-rendező is. A film szereplőit o világ különböző tájairól szerződtette Orson Welles. Ime egy-két példa: Dolly - Jeanne Moreou (Lu* hács Margit), Surge asszony - Margaret Ruther-lord (Gobbi Hilda). IV. Henrik ~ John Gielgud (Básti Lajos), Kale - Marina Vlady (Dallos Szil-vio). V. Henrik - Wnlter Chiari (Cs. Német Lo-jos). Vass Jónos ri^ndező elmondta, hogy munkájában o legnagyobb súlyt orra fekteti, hogy magyat hong hűen tükrözze a korobeli shakespeare-i légkört. (A filmet bemulatjuk a 16-t7. oldalon)KAPOSVÁR: Élekt. (Pusztai Péter, Tbnár Lva, Demeter Hedvig, Csikós Gábor)SZÍNHÁZHetí bemutatókKAPOSVARI CSIKV GERGELY SZtNHAZEuripidész: ÉLEKTRARendezte: Sándor János. Forditot-ta: Devecseri Gábor. Díszlettervező: Székely László in>. Jelmez: Bote Ibo-lyo. Koreográfus: Imre Zoltán mv. A szereposztásból: Elektra - Timór ÉYo és Telessy Gyöngyi, Oresztész -Csikós Gábor, Klütoimnesztra - Demeter Hedvig, Aggostyán - Gorci József, Hirnök - Győrify László.MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Copek-Kohout:HARC A SZALAMANDRAKKALRendező: Orosz György. Díszlet és jelmez: Wegenost Róbert. Szcenika: Kovács Lojos. A szereposztásból: Idősebb és ifjabb Bondy - Némethy Ferenc, Van Toch kapitány és Hor-den elnök - Polgár Gézo, Emmo -Vargha Irén, Mileno - Móthé Éva.SZEGEDI NEMZETI SZINHAZ Csajkovszkij: A PIKK DAMAVezényel: Voszy Viktor. Rendezte: Versényi Ido. Díszlettervező: Sándor Lajos, jelmez: Gyormoti Ágnes. A szereposztásból: Hermán ~ Szabó Miklós és Vados-Kiss László, Liza -Harmath Éva és Korikó Teréz, a grófnő: Turján Vilma és Ivánka Irén;ÉlekltaA hagyomány szerint, ha megszállta Szókrátészt a bölcselkedés ihlete tánccal segítette világra gondolatait Azt hiszem, keresve sem lehetne jobb képet találni arra a zavartalan harmóniára, amit a görög kultúrában újra és újra irigykedve csodálunk, és ami a közös forrás magától értető-döttségével kapcsolja egy vérkörbe az ember megismerő tevékenységének egész régióját: szinte az összes művészeti ágtól a filozófiáig.A kaposvári Csiky Gergely színház Euripidész bemutatója érezhetöleg e harmónia bűvöletében készült. Sán-dor János rendezése helyesen ismeri fel, hogy nem pusztán az irodalmi mű élte túl a két és fél évezredet, hanem maga a színházi forma is mégha többi összetevőjéről korántsem maradt oly megbízható lenyomatunk, mint a dráma szövege. Ambícióval, művelten és nagy fantáziával rekonstruálja a hatáseszközöket: hol a vers-ndk, hol a zenének, hol a pantomimnak, hol meg a kardalnak és kartáncnak adva át a drámai lényeget kifejező szót. Aprólékos műgondról tanúskodnak a térkompozíciók, a vázaábrázolásokat idéző 'színészi gesztusok. Az egész előadás tehát szép a szónak szemet-fület gyönyörködtető értelmében.De mintha éppen ezért megrekedne a felszínnél. Mintha a fiatal rendező megfeledkezne arról, hogy ezt a szépséget a legszörnyűbb, mitológiai méretű, egy Shakespeare-t is megszégyenítő vérözön, tragikum telíti. Férj- és királyvesztés, hullagyalázás, anyagyil-kosság mégiscsak erről szól a darab! Meggyőződésünk, hogy az Llektra nagyszerűsége csak akkor hathat igazán a közönségre, ha a sorsüldözött-ség már-már artikulálhatatlan gyötrelmein győz a művészi artikuláció, ha a katharzis az együttérzés és rettegés pólusait járatja meg a nézővel. Ebben az előadásban az Agamemnon-sarjakból hiányzik az az istenkísértő lobogás, amivel rajongásunk mellett féltő borzongásunkat is kiváltják: nem válnak-e a Törvény betöltőiből akaratlanul törvényszegőkké. E kettősség hiánya a dráma mondanivalóját is szegényiti, TarTioj/ György me-lodramatikus, posztromantikus kísérőzenéje pedig különösen zavarja az összhatást.Timár Éva Élektra, és Csifcós Gábor Oresztész szerepében alighanem eddigi pályafutása legnagyobb feladatával találkozott. Kétségtelen, hogy teljesítményük rokonszenves küzdőké-pességről, tehetségről, játékintelligenciáról tanúskodik. Megrázó azonlran egyikük sem tud lenni. Ilyen élményt csak Demeter Hedvig Klütaimnészt-rája váltott ki. Abtian a húsz percben, amíg ő küzd, megítélendő, de elítélhetetlen igazáért valódi hőfokára i^k fel a dráma, és energiája partnereire: a címszereplőre és a kórusra is átsugárzik,Devecseri Gábor fordítása most lépett először a könyvespolcról a színpadra. Nagyszerűen vizsgázott.Dévényi Kóbert