Film-Színház-Muzsika 1968. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet: Két szovjet vendégművész, a moszkvai Nagy Színház két jeles táncosa, Nyina Tyimofejeva és Mihail Lavrovszkij két estén át szerepelt a budapesti Operaház színpadán: a klasszikus balettművészet kedvelt darabjában, a „Gisélle"-ben léptek fel. A kitűnő technikai tudású Tyimofejeva póztalanul alakította a címszerepet, s különösen az első felvonásban fogta meg a közönséget. Mihail Lavrovszkij Albert szerepét táncolta, kidolgozotton, harmonikusan, igen szépen. A második felvonás kettősében különösen remekelt, méltán kapta a közönség forró tapsát. A szovjet balettművészet két kiváló képviselőjét szívesen várjuk vissza. A két előadás magyar szereplői közül Kékesi Máriát, Sebestyén Katalint, Kaszás Ildikót, Gessler Györgyöt, Zilahi Győzőt emeljük ki. Frátér Gedeon vezényelt. Képriportunk öt felvétele a kivételesen szép előadás öt pillanatát rögzíti. (FÉNER TAMÁS FELVÉTELEI) Nemzetközi filmkritikus-tanácskozás Budapesten L/no Micciché: n magyar filmek meglepték a világot vétele is, miUiárdokra rúgott. Fajdalovi, az olasz film alkotói — az ismeri nagy egyéniségek és néhány fiatal tehetség kivételével — infcóbb a Biblia-film siilusa felé hajlanak. A kivezető út? Sokféle tényezőtől függ. Mindenekelőtt politikai, társadalmi és gtjzdasági tényezőktől. Lino Micciché az Avanti című olasz napilap állandó filmkritikusa, de cikkeit, tanulmányait, véleményét más olasz lapokban, folyóiratokban is gyakran olvassuk. Nemrégiben ötödmagával "Questo cinema« címmel kéthetenként megjelenő szaklapot alapított. Az új magyar- filmekről beszélgetünk. — 1955 és 1960 között — mondja — a nemzetközi filmkritika a lengyel Jilmcsodáról irt, 1963-tól pedig a cseh ftlm vált érdekessé. 1964-től a magyar filmek lepték meg a világot. Az újabb magyar filmek bátor, elkötelezett hangvétele, világos koncepciója yaló-.wagal lenyűgözőn hat a nézőre. Herskó, Fábri, Gaál, Kovács, Szabó és Bacsó nevét Európa-szerte megtanultuk. Ami Jancsót illeti: véleményem szerint olyan gigantikus egyéniség, amilyen például Fellini vagy Anto-nioni. Minden megnyilatkozásából eredetiség süt, új nyelven szólal meg, új struktúrával alkot. Régebben a film inkább elaltatta az amúgy is szuny- . nyadó lelkiismeretet, Jancsó ellenben minden filmkockájával megdöbbent és felráz. Filmjei nem csupán művészi alkotásofc, hanem a nézőknek mély erkölcsi-társadalmi tanulságot is sugallnak. A mi filmjeink után az olasz film világára terelődik a szó. — Hogyan látja az olasz film mai helyzetét? — Ha filmgyártásról beszélünk, sajnos nem feledkezhetünk meg a művészet és az ipari tényező elválaszthatatlan kapcsolatáról. Régen a színház t'Oit az egyetlen látványos szórakozás, azián a film meglepetésszerűen veszedelmes ellenfél lett, s a színházi közönség nagy részét magához vonzotta. A film győzelme lett a színház szerencséje. Nemcsak azért, mert az új műfaj hatása friss vérkeringéssel pezsditette föl, hanem mert a színház rákényszerült arra, hogy elmélyültebb és intellektuálisabb sikon keressen új utakat. Én ugyanezt a jótékony diadalt várom a televíziótól a filmmel szemben. Váljon a televízió a közönség szórakoztatójává', tájékoztatójává, a film meg szorítkozzon a nemes művészetre. Elgondolkozon folytatja: — Egy szemléltető példával szeretnem megértetni az olasz film mai helyzetét. Pasolini Máté evangéliuma, ez a csodálatos remekmű kevés pénzből jött létre, de nem is volt anyagi sikere. John Huston giccses, üres ellenszenves Biblia-filmje ezzel szemben több milliárdba került, ám a be- Boleslaw Michalek: Wajda-film Cybulskiről Magas a homloka, mint egy kémiaprofesszoré. Ha nem tudtam volna Boleslaw Michalekról, hoííy szenvedélyes lengyel filmkritikus és a FIPRESCI elnöke, a vegytan egyetemi tanárának nézem. Több ínint egy esztendeje találkoztunk először, a szocialista országok film-újságíróinak moszkvai szimpozionján, az első nap ő elnökölt, s természetesen papír nélkül, oroszul tartott előadást. Aztán — jó néhány nappal a tanácskozás befejezte előtt — vissza kellett sietnie Varsóba. Most, Budapestre viszont némi késéssel érkezett: körülbelül akkor ült össze a tanácskozás a Fészek emeleti nagytermében, amikor Michalek vonata befutott a Nyugatiba. Egy félóra múlva aztán átvette az elnöki stallumot Miccichétől, s természetes, hogy papír nélkül — franciául — kerek előadást tartott az új magyar filmművészetről, "— Az új magyar filmek lörténelmi-sége ragadott meg leginkább — mondotta előadásában. — A történelmiség azt szokta jelenteni, hogy menekülünk a mai valóság elől. A történelmiség sokszor akadémizmust jelent. Ez a magyar filmekre nem vonatkozik! Ilyen országban, ahol a történelem oly gazdag, annyira drámai, igy, ahogy a magyar filmművészet teszi, lehet támaszkodni a múltra! A fiatal magyar filmművészet visszautasítja a történelmi fatalizmust. Morális indítékokat keres a történelmi események mögött; az emberi felelősséget vizsgálja. Nemzeti- mítoszokkal polemizál Sokszor elhangzott ezen a budapesti tanácskozáson, hogy a körülbelül 1963-ig, csaknem egy évtizeden át tartó .lengyel vezetést Közép-Európa filmművészetében később a csehszlovák film. most pedig a magj'ar vette át. Érdekes tehát egy lengyel szemtanút, Boleslaw Michaleket megkérdezni, hol áll most a lengyel filmmüvé-s-/.et. Mit csinálnak e pillanatban az ismert lengyel filmrendezők legelőször: Andr- zej Wajda? — Andrzej Wajda eddigi valameny-nyi filmjenek forgatókönyvét író ir- ta. Ő legfeljebh részi vett a könyv végső kialakításában. Wajda most eredeti forgatókönyvet írt, címe: »¦Minden eladó". Film — egy film forgatásáról. Egy nagy színészről van benne szó, aki — nincs jelen. Az első képsor szinte jelképes: filmet forgatnak egy pályaudvaron, egy szereplő a vonatra ugrik föl, a mozgó vonatra; ezt próbálják egyelőre, dublőrrel Amikor vége a próbának s a felvételre kerülne a sor, keresni kezdik a színészt, • akinek majd föl kell ugrania a vonatra. A színész nincs sehol Vitathatatlan, hogy Wajda a tragikus véget ért Cybulskira gondolt — Wajda éppen Londonban tartózkodott, amikor Zbignieu; Cybulskit a halálos szerencsétlenség érte. Készült egy forgatókönyvre, főszerepét Cy-bulskinak szánta. A tervet igy vál- ¦ toztatta meg a halál. Majd arról esik szó, hogy azt a filmstílust, amelynek a hosszú évekkel ezelőtt tragikusan elhunyt Andrzej Munk. az >*Eroica«, a »Kancsal szerencse« meg az -Egy nő a hajón-rendezője teremtett meg — ha nem is azonos fokon — Kazimierz Kutz és Henryk Kluba folytatja. — Sokat várunk a fiataloktól — mondja Michalek —, Solarz, Marék Piwowski, Krystof. Zanussi, Andrzej Zulawski nevét, reméljük, hamarosan ismerni fogják. Legnagyobb új eredményünk is egy "fiatal-^ rendező nevéhez fűződik. Igaz, ó már negyvenéves, két nagij film van mögötte, de a ^Máté élete*< az első nagy sikerű játékfilmje. A rendező neve: Witold Leszczynski. A főiskola elvégzése uíán a -televitióban dolgozott, majd a svéd televíziónál. Onnét jött vissza, egy norvég regénnyel, hogy filmet szeretne belőle csinálni. A film egy kissé ütődött férfiról szól. aki egy tó partján levő házban együtt lakik nővérével. A férfi: fél, például egy madártól A film rendkívül figyelemre méltó. Egyetlen eddigi lengyel filmhez nem hasonlít; egészen más stílust, egyéni látást hozott Leszczi/ns- a lengyel filmművészetbe. Arne Svensson : fl Hideg napok jelentős film A svéd Filminiézet folyóiiatának egyik szerkesztője Arne Svensson. Mint elmondotta, harminckilenc éves és eredeti íoglalkozása nyelvtanár. — Véleménye szerint hasznos, érdekes volt a küUöldiek, pontosabban az ön számára ez a kollokvium? — tettük fel az interjú elsó kérdéséi. — Feltétlenül. Már csak azért is. mert alaposan megismertük a magyt^^ nimetcet, a magyar filmek alkotóit. Módunk volt arra, hogy kicseréljíiH