Film-Színház-Muzsika 1968. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

EHSaOBSzilveszteri kakukkfiókaA Televízió szerkesztői úgy emlegették, mint szülők a sikerületlen gyereket. -Igaz. kicsit ütődött szegényke, de azért ő is a miénk, szeretnünk kell.A KözkívánatTa!-' című bohóságot szerény előételként tűzték a fényes nevekkel díszített szilveszteri lakoma mi'isorára, kilenc órakor, amikor az emberek egy része még a vacsoránál ül, mások éppen útban vannak az ó-évet búcsúztató piknikre. iSs olyasmi történt, aminek fordítottját gyakran megérte már néző és kritikus (azt ugyanis, hogy a nagy hírveréssel beharangozott főmű-sorró) utóbb kiderült, hogy töltelék-anyagnak is kétes értékűre sikeredett) ezúttal a kakukkfióka megállta a helyét büszkén szeretett műsortestvérei között.Nem lett belőle csodálatos hattyú, mint a me-.sében. írói: Kaposy Miklós, Tardos Péter és mások, rendezője: Kalmár András, operatőrje: Czabarka György, szereplői: a Televízió állandó műsorszámainak népszerű szereplői, bemondók, riporterek, színészek, újságírók, a zenetudós, a fizikus, az Orvos nem találta fel sem a spanyolviaszt, sem azt a műsortípust, mely minden embernek egyaránt tetszik. Zseniálisat sem alkotott. A^sil nyert csatát, hogy meg sem próbált zseniális lenni. NercL siegezte tekintetét rémülten arra a három-négymillió szilveszteri kabaré-szurkolóra, aki ha akarja, megtelefonálhatja, megírhatja. közhírré teheti nemtetszését. Nem izzadt vért, hogy kedélyesnék lássék. Nem feszítette magát keresztre, hogy mások január elsején megállapíthassák: ilyen jót még soha nem nevettem!Egy kitűnő talán túl aprólékosan végigvezetett ötletből, fesztelen jókedvvel kellemes másfél órát szerzett annak, aki már befejezte a vacsorát, illetve megérkezett a piknikre. Az ate-lié-humor filmen ritkán sül el. A közreműködők és a szakmabeliek nevetését a moziban gyakran dermedt c.send váltja fel. A tévé azonban, amikor önmagán csúfolódik, nem marad egyedül. Mi is vele vagyunk, mint eg>' családi karikatúrakiállításon. Ugyanis ezek az ateliék, a benne mozgó emberek, a tárgyak és szavak és zörejek az előfizetők lakásához, szűken vett ismeretségi köréhez tartoznak. Ezen a házimulatságon otthon voltunk és örültünk, hogy a szereplők jól érezték magukat. Mert mi is. Jókedvünket nem zavarta meg sem obligát családi maíackodás (pedig a kitűnő Közért strip-tease jelenetben még pikantéria is volt), sem a kabarékban gyakori konformista ellenzékieskedés (noha a keretjáték nem volt híján a politikai humornak sem).Az egész kedves, könnyed, kitűnő hors d'oevre. A lakoma többi része tehát nem ízlett? De. Persze. Akadt az ét-, illetve műsorlapon kinek-kinek szája íze szerint több igazi ínyencség. Akadt sótlan és túlborsozott is köztük, de hát ilyenkor Szilveszter éjszakáján túl sokan vagyunk együtt a képernyő körül, nehéz hát mindnyájunk ízlé.se szerint főzni. Így a kritikus is meg-. engedi magának ebből az alkalomból, hogy a sok fogás felületes mérlegelése helyett, szívből köszöntse azt, amiben, mint néző kedvét lelte. A H-kakukkfiókát, melynek szerénységét, közvetlenségét és tempóját más vidám műsorok is adaptálhatnák.Múriássy JuditA CILINDER. Családi kupaktanács(Tahi Tóth László. Tábori Nóra és Páger Antal)A komédia bosszúja A cilinderDe Filippo egyfelvonásosok a VígszínházbanAki már látta a sokoldalú olasz művésznek, az író-rendező-színész Eduardo de Filippónak valamelyik nálunk is játszott vígjátékát, azt nem érheti meglepetés ennek az 1965-ben született két egyfelvonásosának előadásán sem. Ugyanaz a stílus, ugyanazok az erények és gyengeségek.De Filippo eredeti alaphelyzetekből indítja történj , teit. Tisztában van az intellektuális hatás értékeivel, hálás szerepeket ír, mert maga is örül, ha ilyen szerepekben érvényesülhet, és tudja, hog>'an lehet eg>--egy frappáns fordulattal megmozgatni az érdeklődést. A megteremtett hatást aztán éppen ő bág>'asztja el olykor azáltal. hog>' hősei többet beszélnek, mint amennyi a mondandójuk. Egyesek ezt olasz specialitásként mentegetik, sőt. arra hivatkoznak, hog^' de Filippo nemcsak olasz, de ráadásul nápolyi is, és hogy ennek a dagályosságnak még a com-media dell'arte idejéből való hagj'ománya van. Nos, lehet, hogj' az olasz nézőnek ez a természetes. A magv-arnak kissé sok. Kiváltképp," ha a színészek se pergelik ol.van gyorsan a fölösleges mondatokat, mint olasz kollégáik.Erre a bőbeszédűségre ezúttal azért is szükséges rámutatni. mert az első egy fel vonásos nak, -A komédio bossztijónak jó egyharmadáig, vagyis eléggé sokáig késlelteti a színpad és a néző jó kapcsolatát. Iwz. hog.v elhangzik közben néhány szenvedélyesen bíráló mondat is az olasz színházak helyzetéről és a szerzőket megbékl.vó-