Film-Színház-Muzsika 1976. (fél évfolyam) [antikvár]

, .1' A HÉT INŰSORAIBÓL jonuár 5-töl 11 »ig FILM (január 8.) Az elfelejtett város (NDK), Ballcgó idő (ma-gyor). Egy sakál napja (angol-francia). SZÍNHÁZ Pécsi Nemzeti Síinház, Camus: Caligula. Állami Déryné Színhői, Strauss: Varózskertngő (9-én). Szegedi Nemzeti Síinház, Olbrich Bőnek: Negyven gazfickó és egy mo született bárány (10-én) MUZSIKA Zeneokadémía: Morgittoi Sándor orgonoestje, közreműködik Pavlánsxky Edino és Béres Ferenc (S^n). Fellegi Adóm Beethoven estje (6-ón). A Postás Szimfonikus Zenekor hongversenye. vez.: Vosody-Balogh Lojos,,közreműködik Fellegi Adóm (7-én). Ünki Dezső zongoraestje (8-án). A Musico Hungarico hangversenye, közreműködik Buday Lívio, Lugossy Melinda, Keönch Boldizsár, Fóbión Mártó. Benkő Dóniel. Lehotko Cóbor (9-én). A Uszt Ferenc Kamarazenekor hangversenye (9-én). Az MRT Szimfonikus Zenekarának Schubert-Mahler matinéjo, vez.: Lukács Ervin, közreműködik Szirmoi Mórto (11-én). Zeneokodémia Kisterem: Nódor György zongoraestje p-én). Ráso-nyi teilo hegedűestje, zongorán kísér Miklós György (10-én), Kosa György zongora matinéja. Németh Tamás zortgoraestje (11-én). Ballagó idő a hét magyar filmbem utatőjóról mondja FEHÉR TAMAS rendező Alapcélunk egyértelműen az volt, hogy filmnyelvre ültessük át Fekete István írói világát. Logikusan következik ebből, hogy nem betű szerint ragaszkodtunk az iró mondanivalójához, hanem azt a világot, azt a szellemet igyekeztünk felidézni, amit ö képviselt, s ami a könyvtári statisztikák szerint nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is érdekli. Kötetlenül kezeltük tehát az irodalmi alapanyagot, mégpedig úgy, hogy Fekete István mondandóját közelebb hozzuk a mai fiatalokhoz. Tapasztalatunk ugyanis, hogy a gyerekek nehezen értenek meg olyan fogalmakat, amelyek az én korosztályom számára mindennapiak xwl-tak. Igyekeztünk tehát a Ballagó időben olyan formanyelvet használni, amit a mi korunk szülöttei is megértenek. A forgatáskor igyekeztünk a regény helyszineit megkeresni. A színészek lelkesen és szeretettel dolgoztak a filmen, segítette őket a Fekete István iránti tisztelet, sokan idézték fel magukban forgatás közben mindazt, amit a kitűnő írótól olvastak. Sikerült olyan rangos színészi együttest összehozni, amely méltó a vállalt feladathoz. Szeretném, ha a filmből is úgy áradna Fekete István humanizmusa, ahogyan az írásaiból is. .ÍNHÁZI ESTÉK # SZÍNHÁZI ESTÉK # SZÍNHÁ" József Attila Színház A Windsor! víg asszonyok Névelő van. Windsort is fölfestették vázlatosan. Helyenként víg a második rész. Az asszonyok elragadok. Mi kéne még? Falstaff kellene. Ha végignézünk a 5hakespeare-előadások hazai vagy külhoni históriáján, Rómeót is, Hamletet is, OteUót is találunk né-gyet-ötöt, amíg egy Falstaff ot. Persze, A windsori víg asszonyok ritkább madár a színpadon, mint a nagy tragédiák, s ritkább a Vízkeresztnél, az Ahogy tét-sziknél, a Sok. hűhónál, a Szentivánéji álomnál. Ha egy színház A windsori víg asszonyokhoz nyúl, fogósabb föladatot vállal, járatlanabb úton kénjrte-ien haladni, nagyobb kockázatot vállal; s mindez önmagában igen rokonszenves. A József Attila Színház is elindította a maga derűs Shakespeare-ciklusát, s A makrancos hölgy meg a Sok hűhó semmiért után tovább kívánt lépni. De miért ezzel a vígjátékkal, ha nincsen Falstaff ja? Van, amit elfogad az ember jó közepes szinten is; van, amit csak jól; van, amit csak nagyon jól. Falstaff a színpadi figurák olyan zsenije, hogy önmagánál alább nem adhatja. Ebbe a szoknyape-cér kuraíiba, ebbe a sört-böfögö pemahajderba, ebbe a mocsokból és menny- országból elegyített eleven potrohba sok jó színész bicskája beletört már. Mert a jó színész még nem biztos, hogy Falstaff. Szilágyi Tibor jó színész. De még a maszkja is tiltakozik Falstaff ellen. Ilyen anti-maszkot keveset láttunk. Csak elvett a színészből, ahelyett, hogy hozzátett volna. Tanulságos és meghökkentő az előadás végén az a pillanat, amikor Szilágyi Tibor nyilt színen levesz magáról parókát, szakállt, bajuszt. És íme; az érdektelen, a fals Falstaff-maszk alól elöbu-kik és egyszeriben élni kezd és egyszeriben érdekessé válik egy jó színész eleven igazi habitusa! Amikor már vége az előadásnak. Falstaff titka? Van. hogyne volna. Persze, nem csak az, hogy pocakkal magasodik ki a többiek közül. Bár ez a testi körülmény sem megvetendő. Ami vonzó és ami taszító benne, ahhoz dereka bőségének is köze van. Falstaff: minden lehető emberi vonás gyűjteménye, „csodás kevercse rossz s nemesnek", megáldva-meg-verve a rendkívüli személyiség elektromos sugárzásával. Nagyságában esendő. Esendőségében mekkora nagyság! Fűzfapoézis és a legnemesebb költészet. Folyton változó Janus-arc. Komédia és tragédia. Falstaffot csak akkor kell, akkor érdemes megszólaltatni, ha akad rá színész. Kitka pillanatban akad. A József Attila Színházban Seregi László rendezése „széthúzta" a darab „mezőnyét": a közönség egy kis része a színpadon ül, a színészek a nézőtéren is közlekednek. Ebben nincs semmi új. Más színházak is megtették már. A windsori vig asszonyok esetében azért nem érezzük szükségesnek és szerencsésnek, mert erősen megosztja a figyelmet. A színészekét is, a publikumét is. Apró darabkáira hullik'az előadás, holott erre a vígjátékra a sűrítés férne rá: a helyszínekben és figurákban való koncentrálás. Ha nem volna a szükségesnél mindig több szereplő — a párhuzamos játékok okán — jelen, az egyébként szépen beszélő Szilágyi Tibor Falstaffja is megnőhetett volna színpadi jelentőségében. Igy sokszor teljesen föloldődik az általános to-huvabohuban. , Hiába a nagy sürgés-forgás, az előadás első része: unalmas. Márpedig ez a vígjáték legnagyobb veszedelme. Vannak a rendezésnek jó, sőt, igen jó mozzanatai is: Fordné, Pagené és Fürge asszony többszínű, differenciált beállítása például; a ÍV. Henrikből át- vett jelenetek álomképszerű megoldása; Ford és Caius doktor jellemzése; találó az eredeti angol dallamok beillesztése. Nyilván a rendező ötlete az is, hogy a darabot ezúttal Hevesi Sándor fordításában játsszák; ez nemcsak tiszteletadás a magyar színházi élet egyik klasz-szikusa előtti de azt is bizonyítja: mennj-ire él, mennyire színpadszerű ez a Hevesi-féle magyar változat. (A IV. Henrik részletei Vas, István fordításában hangzanak el.) Tetszett Voith Agi, Kállai Ilona és Margittay Agi női hármasa: mindegyikük meglelte a szerep lelki arcát. Horváth Gyula már-már „klasszikus" mozdulattal kereste homlokán a láthatatlan szarvat. Vogt Károly Henrikje áthozta egy korábbi Falstaff-idő-szak levegőjét. Bánffy György kedéllyel színezte Page úr viszonylagos hal-ványságát. Shakespeare-i (egy kis túlzással) Márton András Nyurgája. Makay Sándor következetesen végigvitte Caius doktor fran-ciaságát. Kató Flórián a békebíróba, Üjrétí László a walesi papba igyekezett humort sikeríteni. ízes figura Zoltay Miklósé; a szolgák közül Láng József igazította magához legüi-kább az alakot Turgonyi Pál csakugyan mamlasz Mamlasz. A fiatal szerelmespár, Szerencsi Éva és-Rupnik Károly nem sokat tehetett, de azt bájosan tették. A díszletet Csinády István, a jelmezeket Ke-menes Fanni tervezte. Az angol dallamokat Révy Eszter állította össze. De ki pengeti őket? D. L. Horváth Gynla, MarglUay Agi, Kaló Flórián és Kállai noná jelenete (Hn Fotó — Keleti felv.)