Bővebb ismertető
Részlet:
"A hét képriportja egy filmforgatásról
A kecskeméti határban
Pusztai magány. Sehol egy biztató templomtorony, kacskaringósan füstölgő kémény, sehol egy távvezeték, vonatfütty, kutyaugatás, de még friss szekérnyom sem a fagyott úton. Ilyennek írja A közös bűn című kisregényében Galgóczi Erzsébet a nyugati határszéli tanyát, ahová 1956 zűrzavaros késő őszén két kamasz külsejű fiatalember zörget be éjszakai szállást kérve. Az istállóban húzzák meg magukat, másnap szöknek nyugatra. Reggelre egyikük el is tűnik, ám a másikat ott találják a háziak holtan."