Hajónapló 2009. november [antikvár]

Nem, nem a lincselés és nem a gyújtogatás és nem a legéppisztolyozás. Nem arról van most szó. Nem is igazán bírjuk azokat elképzelni jó meleg szobánkból, pedig mutatja őket a tévé, és mi bámulhatjuk azokat az ismeretlen, másik bolygón élő személyeket, miközben késsel-villával nyiszatoljuk a husit a tányéron, és kortyoljuk hozzá a kellemesen hűtött kőbányait, hogy aztán lustán továbblépegessünk a távkapcsolóval. Szóval vannak ezek is, nem is vitatjuk mi ezt, és tanulgatjuk hazánkat földrajzilag, hogy például Olaszisztika, Tatárszentgyörgy meg ilyenek. No meg a filmbéli Grace-en is keresztülcsörtet egy méla kisváros meg a bárkabéli Angelika ártatlan lelkét-testét is végigszántja egy pesti bérház apraja-nagyja, férfija-nője. Mégsem ez, mégsem a vér és a halál, amiről most szó van, hiszen velünk, akiknek a fentiekhez, kimondhatjuk, semmi köze, velünk ez nem történik meg, és főleg nem nap mint nap.