HangszerVilág 1994. szeptember [antikvár]

Részlet:A NAGY GABLER-ORGONA A WEINGARTENI BAZILIKÁBANTervezésAmikor Martinsbergben kilenc évi építés után elkészült a barokk székesegyház és azt 1724. szeptember 10-én felszentelték, a kórustérben már állt egy kis orgona, amelyet Sebastian Hyller apát (1697-1730) építtetett a churi kantonbeli Baarból származó Joseph Bossart (1665-1748) és fia, Viktor Ferdinand Bossart (1699-1772) orgonaépítőkkel. A hangszer egymanuálos volt és 14 hangzó regiszterrel rendelkezett (az 1722-i szerződés szerinti); 12 a manuálműben és 2 a pedálban, összesen 990 síppal "im Chorton" hangolásban. A kórus közepén helyezkedett el, a legnagyobb sípokat fekve kellett elrendezni, hogy ne zavarják a rálátást a kórusoltárra.Ezt a szerény hangszert csak átmeneti időre szánták. Tartósan nem elégíthette ki a kolostor gazdag zenei életének igényeit és szükségleteit. Így már a templom építésének idején (1715-1724) is voltak tervek egy, a térnek és a feladatoknak megfelelő, reprezentatív főorgonára a nyugati empórán. Több ismert orgonaépítőtől gyűjtöttek be ajánlatokat és terveket: a strasbourgi Johann Andreas Silbermanntól (1720), Georg Friedrich Schmaltól, aki az ulmi székesegyház orgonáját építette, a donauwörthi Joh. Andreas Fuxtól, végül a strasbourgi Johann Georg Rohrertől. Még Gottfried Silbermann-nal, fivérével, Andreas-szal is tárgyaltak; ő elküldte a szászországi Freiberg dómjához készült orgonájának diszpozícióját.