ISIS [antikvár]

Udvarhelyszék - Székelyudvarhely város Zepeczaner Jenő a Gorkij-hangulatok és Rembrandt-képek városa" Szabó DezsőA Székelyföld (Terra Siculorum, Tara Secuilor, Seclerland) 12.788 km2 nagyságú területe a Kárpátmedence peremén, a Keleti-Kárpátok belső, vulkanikus vonulatának nyugati lejtőin fekszik. A hét székbe - Orbai-, Sepsi-, Kézdi-, (együtt Háromszék) Csík-, Udvarhely-, Maros- és Aranyos székek - szervezett területét keleten hágókon átjárható hegygerincek, nyugaton az Erdélyi-medence dombjai határolják, ahova a kelet-nyugati irányba folyó vizek tartanak, amelyek közül a legjelentősebb testvérfolyók, a Maros és az Olt, egyben a terület északi és déli határait is megközelítően kijelölik. Ettől távolabb, a Maros völgyében, Felvinc körül terült el Aranyosszék. Földrajzilag az egykori Udvarhelyszék a Székelyföld központi fekvésij része. Területe keleten az 1801 m magas Madarasi Hargita csúcsnál kezdődik, amit a vulkáni kúpot körülölelő 800-900 m magas fennsík, majd dombvidék követ, hogy 375 m tengerszint feletti magasságban végződjön nyugaton, ott, ahol a Nagyküküllő elhagyja. így területén a szintkülönbség 1.466 (!) m. Folyói, a Nagy- és Kisküküllő, a Nagy- és Kishomoród és mellékvizeik, a köztük elhelyezkedő vízválasztók nagymértékben tagolják. Észak-dél irányban a vulkanikus hegyvidék és az agyagos dombvidék határvonalát egy antiklinális képezi, amelyet a felszínen konyhasó, a sós- és ásványvízforrások előfordulása jelez a Szováta - Parajd - Korond -Farkaslaka - Szejke-fürdő - Székelyudvarhely vonalon, amely déli irányba Homoródszentmárton Homoródszentpál irányába folytatódik. Ettől a vonaltól keletre bükk és fenyőerdőkkel borított hegyek, nyugatra agyagos, köves dombvidék terül el. A földrajzi feltételek Udvarhelyszék területén több népi-történeti tájegység kialakulásához vezettek. Ilyenek a Sóvidék, a Nyikómente, a Havasalja,8Keresztúr vidéke, Gagymente, Etéd vidéke, a Homoródok vidéke. A tagolt felszín, a gyenge minőségű szántóföldek és legelök, a kis települések nagy száma, a rossz útviszonyok a vidék fejlődésének megannyi akadályát jelentik.Udvarhelyszék lakóinak döntő többsége magyar, pontosabban székely. A székely-magyarok eredete mindeddig a történetírás megoldatlan kérdése annak ellenére, hogy számos elmélet született. A székelyek a magyar törzsszövetség elővédjeként tűnnek fel a történelem színpadán és sorsuk alakulását a feudalizmus egész időszakában döntő módon katonai szempontok határozták meg. Határvédő feladatokkal rendelték őket előbb Biharba, majd a Maros és Küküllő mentére, végül pedig a Kárpátok lábához, mai települési területükre. Nemzetségi szervezetben, nemekre és ágakra tagolódva éltek, katonai demokráciában, és földjüket sokáig közös tulajdonként művelték. E vérségi szervezet fölé csak fokozatosan, a feudalizálódás rendjén épült ki a közismert hét szék területi elvét követő szervezete"' - összegzi Jakó Zsigmond a korai székely történelem alapvető vonásait. Bizonyos, hogy a forrásokban, mint magyarul beszélő, a magyar királyok seregében harcoló határőr nép tűnnek fel Biharban. Innen vándorolnak mai lakóhelyükre, a keleti határ védelmére, ezt a feladatot a korábban itt lakó magyar népességtől veszik át. Nem véletlen, hogy 1419 előtt majd mindegyik korai építésű székelyföldi templom északi falára megfestették Szent László király legendáját, aki a keleti kun" ellen megvédi az országot. A szent király tettei - aki a freskókon szemben a pogányságot jelképező keleti fosztogatóval a jó keresztény lovag megtestesítője - a határőr katona népesség tisztelt eszményképeivé" váltak. Joggal mondhatjuk, hogy itt, kelet és nyugatIjakó Zsigmond: A székely társadalom útja a XVII. századig. A székelyek harca a feudális kizsákmányolás ellen a XVI. század második telében és részvételük a törökellenes harcban. Csíkszereda, 1976. p.40.