Kmetty János Múzeum [antikvár]

Felső lapélén folttal.
Kmetty János fegyelmezett, kötöttségeket kedvelő, gyorsan kristályosodó stílusára az 1907 és az első világháború között virágzó francia kubizmus volt döntő hatással. A térábrázolás új képi megfogalmazását létrehozó kubizmus közvetítésével Kmetty lett a párizsi iskola - Czóbel után a legfontosabb - konstruktív szemléletű magyar képviselője. Kmetty már pályája elején részt vett kora haladó művészeti mozgalmaiban. A tizes évek közepén a Kassák Lajos körül csoportosuló aktivista művészek soraiban látjuk, 1924-tő a baloldali szemléletű, franciás szellemű KÚT (Képzőművészek Új Társasága) egyik vezéralakja lesz. Az 1934-től működő Szocialista Képzőművészek Csoportjához 1942-ben társul. Mindig azok közé tartozott, akik műveikkel is bizonyították meggyőződésüket, hittek egy közösségi művészet lehetőségében és annak megvalósításában, s közösségi problémának tekintették a kortárs képzőművészet ügyét. Képeiben megnyilvánuló kérlelhetetlen komolysága, zárkózott művészi önfegyelme, következetesen szigorú etikus magatartása között mély emberszeretet, példátlan önzetlenség húzódott meg. A Képzőművészeti Főiskolán kifejtett áldozatkész pedagógiai munkássága szerves része életművének. Termékeny festői munkásságának jelentős hányada jellemző módon az ő ajándékaként került elsősorban szülővárosa, Miskolc és más közgyűjtemények (Pécs, Szentendre, Budapest) tulajdonába.