Magyar Iparművészet 1902/1-6. [antikvár]

Részlet: EGYHÁZI SZERELVÉNYEK A BUDAPEST-FERENCVÁROSI R. KATH. PLÉBÁNIA-TEMPLOMBÓL. Székesfővárosunk új templomai között a ferencvárosi r. k. plébániáé volt az első, mely az Ízléstelenség elkertilésé-vel, középkori stílben épült. És hogy ez így történt, meg van a maga históriája. Nem követünk el indiskréciót, ha azt itt elmondjuk, mint mások által is követésre méltó példát Kurtz Vilmos, a jelenlegi plébános ferencvárosi adminisztrátorrá való kinevezése a régi roskadt kápolnanagyságú templomkát 1865 óta bezárva találta. Híre járt a lapokban, hogy új templom épül a régi helyébe. Meg is alkották a templomépítö bízottságot, de elfelejtettek bele szakértőt is választani. Ekkor találkozott az adminisztrátor néhai kiváló és lelkes archaeologusunkkal, dr. Rómer Flőrissal, a ki így köszöntötte őt az utcán: „Maga templomot akar építeni és nem is konyít az archaeologiához?" Ez szöget ütött a fiatal adminisztrátor fejébe. Könyvek után nézett, olvasott, tanult s temploma tervezésénél, később berendezésénél semmit sem tett a nélkül, hogy a szakférflakat meg ne hallgatta volna. így jött létre a szép templom Ybl Miklós tervei szerint, Kurtz Vilmos adminisztrátor kívánalmainak tekintetbevételével ; így létesültek falain Lotz Károly és Than Mór festőművészeink ecsetéből a jeles freskók, a festett úvegü ablakok, a belső felszerelés, mely méltó kiegészítése újabb építőművészetünk ezen kimagasló alkotásának. E templom külső és belső szépségének tanulmányozásakor — mert erre valóban méltó ís — nem illethetjük elég dicsérettel azt a férfiút, a kinek a szép és nemes iránt fogékony lelkülete kezdeményezte és javarészben létre is hozta székesfővárosunknak szép alkotását. Kivált ha meggondoljuk, hogy nem csak harmincöt-negyven év előtt, a mikor az új ferencvárosi plébánia-templom megépítésének gondolatával és tervezésével foglalkozni kezdettek, de azóta is hány lelkész ment neki minden előtanulmány és készültség nélkül templomának! Hányan, nemcsak hogy újat nem tudtak alkotni nemesebb műizlésben, de a meglevő régit is, melyhez őseink hitbuzgó-ságának és bőkezűségének nemes emléke fűződik, avatatlan kézzel elrontották! Vonják le olvasóink közül a tanulságot e sorokból mindazok, a kik e téren mulasztásokat követtek el s kivált az ifjabb nemzedék merítsen buzdulást a követésreméltó példából! Múltkor e folyóirat hasábjain bemutattuk t. olvasóinknak e templom hátralevő ablakaiba tervezett üvegfestmények kartonjait; * ezúttal pedig középkori stílben alkotott egyházi szerelvényei közül ismertetünk meg néhányat, melyek székes fővárosunk műiparosainak kezei közül kerültek ki s így a hazai iparművészet termékei. 1. Keresztelő készlet. Az egyházi szertartások közül a keresztelési szertartás az, mely leggyakrabban fordul elő, s mégis ezen szentség kiszolgáltatásához látunk templomainkban vagy legprimitívebb, vagy kevésbbé alkalmas eszközöket használatban. A budapest-ferencvárosí r. k. plébániatemplom egyházi edényei közül méltán kimagaslik a sikerült fényképfelvétel után itt (1—3. ábra) közölt keresztelési készlet, mely Starm Ferenc építész tervei szerint lőn megalkotva s három darabból áll. Az ezüstből készült kerek tál 0-485 méter átmérővel bír, szélén a bevésett * V. ö. IV. évf. 24—33. lap. Magyar Iparművészet. V. évf. 1902 jan. I. sz.