Magyar Iparművészet 1909/1-9. [antikvár]

Művészi programm. Egy nagy — legnagyobb — kincset ismerünk, ezt ápoljuk, keressük: az élethez való örömöt. Ennek tüzét szítjuk minden erőnkkel önmagunkban és egymásban. Egyedüli segítőnk ebben a magunkhoz és másokhoz való szeretet. Magunkat szeretjük akkor, ha tisztán élünk; ha hallgatunk a bennünk élő mennyei szózatra. Másokat akkor szeretünk, ha a nagy, közös életfa kis hajtásainak, leveleinek, virágainak tekintjük magunkat, kik nagy, közös életgyökérből táplálkozunk. Kicsiny kis életünk, a nagy örök élet melengető ölében. Ami azután, eme ujjongó életi öröm nyomán — mindennapi munkálkodásunk eredményeképpen — kezeink alól kikerül, — ez a mi művészetünk. Egyéb művészi programmot nem ismerünk. KÓRÖSFÓI KRIESCH ALADÁR.