Magyar Művészet 1932. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a kötetből:Nyolc évtized magyar művészeteA Képzőművészeti Társulat jól ismert hajléka, kiálítási helyiségeink doyenje, a Műcsarnok, február végén közel félezer kép és szobor társaságát láta vendégül. A termek számára, amelyek fölött idestova négy évtized szárnycsapása hallatszik, igazán nem szokatlan az ily monstre-felvonulás. A ferencjózsefi korszak kék horizontjába, a Milenium büszke ragyogásába vesző friss napjaitól kezdve, töméntelen és beláthatatlan az a képsokaság, amelyet rendeltetésükből folyó rendületlenséggel befogadnak. Látták az évenként hagyományosan visszatérő tavaszi és téli tárlatokat, amelyeknek rangja aszerint változott, hogy a műtermekben a termékenyítő tavasz, vagy a hervatag ősz fuvalma, lengedezett. Látták csoportba verődő művészek, posthumus-hagytékok, egyéni gyüjtemények szereplését. Tanui voltak vernissage-oknak, amelyek köre a békebeli biztos jólét társadalma vont díszt érdeklődésével és műpártoló készségével.