Magyar művészet 1948/4. [antikvár]

Részlet: A százéves Szinnyei Kevesen vannak köztünk, akik minden meghatottság és érzelmi elfogódottság nélkül, pusztán a tárgyilagos szemlélő hűvös fejével járnak a Szépművészetei Múzeum most megnyílt Szinyei termeiben. Sokat jelent ez a kiállítás számunkra, többet is, mást is, mint ami elsőrendű célja: a Mester művészetének minél hiánytalanabb bemutatása és az 1945-ben még nem megvalósítható centenáris kiállítás pótlása. Ez a bemutató jelenti a magyar festészet visszatért értékeinek nemcsak formai, hanem lelki birtokbavételét, jelenti a régóta nélkülözött magyar képtár legnépszerűbb és ezért elsőnek megnyitott részletét, jelenti a szinte reménytelen romjaiból egyre gyorsabb és eredményesebb munkának újjáéledő múzeum bekapcsolódását a magyar művészet vérkeringésébe. És ha igyekszünk is leküzdeni mindazt az érzelmi terhet, ami eltereli a figyelmet a lényegről, mégsem szabad megfeledkeznünk arról a nagy és eredményes munkáról, ami e kiállítást megelőzte és ne szégyelljük azt az örömteljes