Magyar Zene 1967/1-6. [antikvár]

A M O S Z KV AI NEMZETKÖZI MARXISTA ZENETUDOMÁNYI SZEMINÁRIUM 1966 novemberében, Moszkvában rendezték meg a nemzetközi marxista zenetudományi szemináriumot. Az immár harmadik ilyen jellegű tudományos tanácskozáson Magyarországot M ar 6 th y János, Ujfalussy József és Z olt a i Dénes képviselte. A magyar küldöttek ez év január 5-én, a Magyar Zeneművészek Szövetsége zeneszerző- és zenetudományi szakosztályának ülésén számoltak be a szeminárium munkájáról. Alábbiakban, az ülésen készült magnetofonfelvétel alapján, a felszólalások sorrendjében ismertetjük küldöttségünk beszámolóját. I. Ujfalussy József: Folyamatos párbeszéd, tanácskozás-sorozat kezdődött meg néhány éve Prágában, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a szocialista országok zenetudományáról szüntelenül számot adjunk egymásnak és az éppen legfontosabbnak látszó zeneesztétikai és zenetörténeti poblémákat közösen megvitassuk. Az első, prágai szeminárium témája az intonáció kérdése volt, vitaanyaga megjelent gyűjteményes kötetekben, s a Beiträge zur Musikwissenschaft hasábjain is. A második alkalommal Berlinben találkoztunk. ennek a tanácskozásnak már történelmileg szűkebben meghatározott témája volt, mégpedig a XX. századi zene problémáinak felvetése részben összhangzattani és struktúrális-formai tekintetben, részben pedig esztétikai vonatkozásban. A vitát kettős referátum alapján folytattuk, az egyik referátumot, szovjet részről, Mazel professzor nyújtotta be, a másikat pedig, az esztétikai kérdésekről mi hárman készítettük el. A berlini tanácskozás záróhatározata az volt. hogy a legközelebbi, moszkvai összejövetel alkalmával zenetörténeti problémákat kell napirendre tűzni: a XX. századi zene módszertanának, a zenetörténeti feldolgozásához szükséges methodológiának tisztázását. Sajnos, annak a bizonyos fokú tehetetlenségnek az árnyéka, amely ennek a tanácskozás sorozatnak az egész sorsát végigkísérte, rávetődött a moszkvai tanácskozás előkészítésére is. A tanácskozásnak ugyanis nem volt olyan biztos szervező központja, amely akár a tartalmi, akár a szervezeti, adminisztratív kérdésekben megfelelő határozottsággal és időben tudott volna dönteni. így azután a téma kijelölése és a témának napirendre tűzése körül is bizonyos bonyodalmak keletkeztek. Igaz ugyan, hogy csehszlovák részről a Tudományos Akadémia zenetudományi kabinettjének egyik munkatársa, Miroslav Cerny 3