Magyar Zene 2014/2. [antikvár]

Böjti JánosA SZENVEDÉS MINT ALAPVETŐ NÉPI ÉLETÉRZÉS MUSZORGSZKIJ MŰVÉSZETÉBEN*A S2X)vremmnyik folyóirat 1865-ös évfolyamának 1. számában jelent meg Alekszandr Osztrovszkij komédiája, A vajda, amelynek egy betétdalát a 26 éves Muszorgszkij megzenésítette Bölcsó'dal Osztrovszkij Vajdájából" címmel, 1865. szeptember 5-i szerzői dátummal. Az ajánlás a zeneszerző fél évvel korábban elhunyt édesanyjának szól. A dalból egy második változat is készült Aludj, aludj el, paraszfiú (Cnn, ycHH, kpectbahckhíí cbih) címen, foltehetőleg a kinyomtatása idején, 1870-71-ben. Ez a bölcsődal a fiatal, egyéni hangjára rátaláló zeneszerző szertelenségektől sem mentes első, korai korszakának egyik legkiegyensúlyozottabb, legérettebb darabja. Muszorgszkij szövegválasztása nem véletlenül esett Osztrovszkij komédiájára, amelyet szerzője az 1861-es oroszországi jobbágyfelszabadítás küszöbén kezdett el írni, és nem sokkal a reformok életbelépése után jelentetett meg. A színmű sok más irodalmi alkotással, publicisztikai írással és esszével együtt az oroszországi jobbágyviszonyok elleni tiltakozás és kritika részeként a demokratikus értelmiség álláspontját tükrözte e kardinális kérdésben. Muszorgszkijt erősen foglalkoztatta a paraszti tömegek sorsának alakulása. Földbirtokos nemesi család gyermekeként, apai ágon jobbágy származású nagyanyával, falusi környezetben nevelkedett 10 éves koráig, s később, az iskolai szünetekben, majd nyári szabadságai idején is sűrűn megforduh vidéken. A jobbágyfelszabadítás után tevékenyen kivette részét a reform gyakorlati megvalósításának teendőiből, szimpátiával figyelte a parasztok szerveződéseit, szembeállítva azokat a vidéki nemesség bornírt sérelmi handa-bandázásával. Gyermekkora jobbágy környezetben telt, népmesék és népdalok igézetében, s ezért zeneszerző társainál is fogékonyabb volt a paraszti folklórra, bár nem zárkózott el a városi népies románc világa elől sem. Éles szemű megfigyelőként tanulmányozta az embereket, nagy előszeretettel a falusi népesség különböző figuráit. Zeneszerzőként vallotta, hogy a művész nem bújhat el a társadalmi problémák elől, s a célja nem lehet más, mint hogy elbeszélgessen" az emberekkel az élet nagy kérdéseiről. Osztrovszkij darabjában, de különösen a bölcsődal-* A tanulmány a Muszorgszkij Hovanscsina című operájáról készülő könyv részlete. Rövidebb formában előadásra került az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén a Bölcsész Napok keretében szervezett Orosz irodalom - orosz zene tudományos programján 2010. április 20-án.