Mesterség & Művészet 2009. október [antikvár]

Bevezető Hazánk észak-keleti részén a hagyományos férfi öltözet legjellegzetesebb darabja a szűr. Mi, Hajdii-Bihar megyeiek büszkék vagyunk arra, hogy a legnevezetesebb néprajzkutatók jelentős kutatásaikat ennek az öltözteti darabnak szentelték, csak néhány nevet említve közülük: Györfiy István, Hoffer Tamás, Fél Edit, Domanovszky György, Gáborján Alice, a debreceni Takács Béla, Béres András és V. Szathmári Ibolya. A gazdag szakirodalom, a téma alapos elméleti feltárása sokat segít a mai alkotóknak abban, hogy használható, hiteles alkotásokat hozzanak létre és abban Is, hogy a 21. század igényei szerint alkalmazzák a hagyományt. Fontosnak tartjuk a híradást a szűrről, hiszen szakmai folyóiratunknak egyik legfontosabb feladata, hogy információkat közvetítsen alkotóink tevékenységéről a kortársaknak; dokumentálja jövőbe mutató munkájukat; megőrizze áldozatos tevékenységüket az utódok számára; megmutassa, milyen erőfeszítéseket tesznek értékeink meg- A szűrről szerkesztett őszi számunk egy összefoglaló tanulmánnyal kezdődik, V. Szathmári Ibolya tollából, aki a Déri Múzeum néprajzi osztályának vezetője, majd szakmai igazgatóhelyettese, végül igazgatója volt 2008-ig, a Hajdú-Bihar Megye Népművészete című kézikönyv ide vonatkozó fejezetének írója, számos cikkben és előadásban foglalkozott a debreceni és a bihari szűrrel. Napjainkban ő a téma legismertebb kutatója. A következőkben a szűr mai továbbél tetőivel, közülük Kállai Irén etnográfussal beszélgetünk. Ö a Bihari Múzeum igazgatója, a Bihari Népművészeti Egyesület titkára, ez a közösség szervezi évek óta a „Kitesszük a szűrét" országos pályázatot. Végezetül riportot olvashatnak a Hajdú-Bihar megyei Népművészeti Egyesület három alkotójával, akik hímzett és rátétes szűrrel foglalkozó népi iparművészek. Őszintén reméljük, hogy ezek az írások közelebb hozzák az Olvasóhoz a mi nevezetes szűrünket, ismerősként tekintenek majd a kiállításokon ezekre a népi iparművészeti alkotásokra, és azt látják majd bennük, amit mi: múltunk értékes darabját, amely méltó arra, hogy ma is jelen legyen kultúránkban. Hubert Erzsébet