Mozgó Világ 1975. december/1976. január-december [antikvár]

Köszöntő írta: BARABÁS JÁNOS a KISZ KB titkára Öt esztendővel ezelőtt, mint a fiatal művészek és írók időszakos kiadványa látott először napvilágot a Mozgó Világ. Címével hangsúlyozott célja is az volt, hogy - Darvas József szép beköszöntőjét idézve: - „kifejezze az élet lényegét, a folytonos mozgást, az újra, a jobbra törekvést, a változtatás dinamikáját. Mindezen belül vagy mindezen túl azonban kifejezze e korszak fiatalságának az alapélményét is: a világ örökös mozgásban van." Az időszakos kiadvány megjelent hat példánya ígéretesen valóra is váltotta ennek az alapélménynek a kifejezését, de a változó világ örök törvényének engedelmeskedve azt is tapasztalnia kellett, hogy nem töltheti be egy idő után a gazdagodó, színesbedő feladatok ifjúság-vállalta körét. Az évek folyamán örvendetes módon tovább gyarapodott a pályakezdő művészek, irodalmárok köre, s bár ezeknek a fiatal alkotóknak közösségi fórumot teremtett a Fiatal Művészek Klubja, meg a Fiatal írók József Attila Köre; mégsem tölthették be a jelentkezők által támasztott jogos igényt: a publikáció lehetőségét. Igaz, számos orgánum ad alkalmat fiataloknak a nyilvánosság elé lépésre, ezek a lehetőségek azonban nem egyenértékűek az önálló arcélt valló, céljában és formájában egyként fiataloknak szóló jelentkezéssel. Éppen ezért úgy határozott a KISZ Központi Bizottsága, hogy megvalósítva a páit közművelődési programját és egyetértésben a fiatal alkotókkal, művelődési munkásokkal,' olvasókkal átalakítja az eddigi időszakos kiadványt, s híven a mozgó világhoz újjáformálja a Mozgó Világot. Ezentúl kéthavonta, mint önálló ifjúsági és kulturális orgánum lát napvilágot. Fórumot ad a pályakezdő, a fiatal művészeknek, publicistáknak, népművelőknek arra, hogy a magyar szellemi élet legszebb hagyományainak, a forradalmi, szocialista alkotásoknak folytatói, továbbalkotói legyenek. Ennek az elkötelezettségnek a vállalásával magasan áll a Mozgó Világ eddig is vállalt mércéje, hiszen arra akarja ösztönözni az alkotókat, hogy szembenézzenek a társadalmi valósággal, feladataikkal - s ennek művészi megfogahnazását adják az ugyanilyen törekvésekre kész olvasóknak. Kevesebbre nem vállalkozhatunk: ha a fiatal művész, publicista, népművelő lemond arról, hogy világunkat mérje, hogy ebben alkotótársakat, olvasó-, műélvező társakat találjon, teremtsen, akkor önmagáról s mindannyiunk közös jövendőjéről mond le. Valódi alkotó erről soha, élete alkonyán, megpróbáltatásoktól fáradtan sem mondhat le, s mennyivel kevésbé az, aki pályáját kezdi hasonló törekvésű társak vonzásában. Mert a Mozgó Világ ezt a vonzást is szeretné gyakorolni. Egyfelől úgy, hogy segítséget ad közéleti, művészeti kapcsolatok megteremtéséhez, a szerkesztőség sokoldalú munkájában, alkotó vitaszellemének biztosításával; másfelől úgy, hogy