Művészet 1973. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

FILEP ISTVÁN Design - és bútor A bútorgyártás technológiájának forradalmi átalakulása, az új anyagok és új szerkezetek belépése az 1960-as évek elején hozza a magyar bútorkészítés felszabadulás utáni első korszakváltását. Érdekes kettősség jelentkezik: a meginduló export a stílbútorokat igényli s ugyanakkor a bútoripar évi bemutatkozásán a májusi Nemzetközi Vásáron egymás után jelennek meg a modern felfogású és formálású új bútorok. Ekkor alakul ki - Peresztegi József tervei alapján - a Varia bútorcsalád, ekkor keletkeznek a különböző, elsősorban skandináv ihletésű lakószobák, ülőbútorok, svédfalak. Ebben az időben a Faipari Gyártástervező Irodában dolgozó belsőépítészek munkáját egy tárcaközi összetételű bizottság, a Bútoripari Gyártmányfejlesztési Bizottság koordinálja. A Bizottságban művészek mellett ipari és kereskedelmi szakemberek vesznek részt és ez a Bizottság minden gyártásra kerülő tervet zsűriz. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidőben a vállalati önállóság szellemében a Gyártmányfejlesztési Bizottság megszűnik, több ipari és kereskedelmi vállalat alkalmaz tervezőket és tulajdonképpen ezzel kezdődik bútortervezésünk második szakasza, amely napjainkban is tart. A bútoripar megindult rekonstrukciója, a nagyüzemi bútorgyártás általánossá válása, az új technológiák bevezetésének kiszélesedése lényegében véve megszünteti a bútor hiánycikk jellegét és lehetőséget ad arra, hogy a bútortervezés és bútorgyártás eddig kialakult gyakorlatán olyan változásokat eszközölhessünk, amelyekre tulajdonképpen már évtizedekkel előbb szükség lett volna: gondolunk itt a tudományosan megalapozott industrial designra. A magyar System design jelenlegi meghatározói és problémái: a) Az igények területén: funkcionális szükségletek, mely alatt a valóságos bútorigényt értjük, az építészeti adottságok, a kialakult terek bútorokra gyakorolt meghatá- rozó hatása, az igénylők anyagi helyzete. b)^z ipar helyzetét meghatározó tényezők: alapanyagbeli adottságok, a gyártás műszaki színvonala, szellemi kapacitások kihasználása és növelése. c) A kereskedelem munkájában az igények kutatása és felmérése, az igények és termelési lehetőségek egyeztetése, forgalmazás. d) A tervezés területén feltétlenül szükség van, a nagysorozatú szériatermékek mellett, kissorozatú bútorok és egyedi darabok tervezésére és készítésére. A lakásméretek átalakulása szinkronban van a bútoripar technológiai átalakulásával, azaz az ipar képes olyan termékek kibocsátására, amelyek megfelelnek az épülő tereknek. Ugyanakkor azonban az igények esztétikai megalapozottsága elmarad a sorozatgyártás követelményeként is jelentkező új formáktól. Nem történt meg nálunk a közönség látáskultúrájának és ízlésvilágának olyan tervszerű és racionális formálása, mint ahogy végbement az ipar gyártási kultúrájának átalakulása. Ennek következtében sokan igényelnék a régi korszerűtlen bútorokat, olyan bútorokat, amilyeneket a szakszerűen gépesített ipar ma már nem is képes gyártani. így tehát a magyar System design új vonásaként jelentkezik az, hogy a kör bezárása nem oldható meg a jelentkező igények formálása nélkül. A tárgyak közművelődési szerepét ma már nem lehet vitatni, legalább is szakemberek körében nem, de a művelődési szervek és hatóságok még nem ismerték fel e téren rájukváró feladatok fontosságát. Az északi országokban iskolai tantárgy a lakáskultúra, a környezetkultúra, nálunk viszont még a szakiskolák képzésében sem fordítanak erre elegendő gondot. (Kereskedelmi és ipari szakmunkásképzés.) Másik probléma, hogy a tervezett bútorokon is bizonyos sematizálódás jelei kezdenek mutatkozni. A lakások szűkülő terveivel aszinkronban egyre nőnek a bútorméretek és ez a lakások használhatóságát nehezíti. A magyar bútoripar korszerű gépei olyan ipari produktumok előállítására képesek, amelyek a tervezői igényeket maximálisan képesek kielégíteni. A kiállítási és az üzleti termékek színvonala közötti különbség ennek ellenére arra utal, hogy olyan prototípusművészet alakult ki nálunk, amelynél a művész elgondolásai csak a prototípus szinten valósulnak meg 100%-ig. A sorozatgyártásban a forma ugyan megmarad, de a nagy felületeken jelentkező és ezért meghatározó furnérok, szövetek, továbbá veretek és vasalások döntően megváltoznak, leromlanak. A magyar bútor-design jelenlegi helyzetében túl sok feladat hárul a tervezőkre. Tulajdonképpen nekik kell elvégezniük az egyes funkciók analízisét, tervezésüknél saját maguknak kell begyűjteniük a lakásméretekre, adottságokra, és az egyes üzemek technológiájára vonatkozó adatokat. Folynak ugyan különböző felmérések és készülnek tanulmányok, de ezek zöme nem jut el a tervezőkhöz. (Pl. ÉGSZI lakáspolitikai felmérések stb.) Igen sok országban kutatóintézetek, tudományos intézmények A Budapesti Bútoripari Vállalat Szisztém bútorcsaládjának összeállítása Tervező: Bodnár János Munkácsy-díjas Kivitelező: Budapesti Bútoripari Vállalat sora foglalkozik e munkákkal, nálunk azonban pusztán a főiskolán és a gyakorlati életben szerzett tanulmányokra és tapasztalatokra támaszkodva várjuk a tervezőktől e komplex kérdések megoldását. Igen sokszor feszített tervezőirodai munkatempóban, mondhatnánk normában, ami természetszerűen az érdemi munka rovására megy. A bútoripar gépesítésének jelenlegi fokán magának a gépparknak a technológiai megismerése is jelentős munkát ró az amúgyis túlterhelt tervezőkre. Részint ennek tudható be az, hogy sok üzem faipari mérnökökkel végeztet formatervezői munkát, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezen szakemberek a gépi adottságoknak jobban megfelelő bútorokat tudnak tervezni s különösen korpuszbútoroknál gazdaságosabb az általuk tervezett bútorok gyártása. A design láncolatba szervesen kapcsolódó kereskedelmünk fejlesztése csak most kezdődött el, de tulajdonképpen 1974-től kezdve beszélhetünk majd olyan üzlethálózatról, amely méltó tálalásban képes bemutatni a környezetkultúra leglényegesebb tárgyi elemeit, a bútorokat. Az ország jelenleg 236 bútorüzletének átlag alapterülete 140 m2. Nyilvánvaló, hogy ilyen alapterületen esztétikusan bútort bemutatni nem lehet és e tény a környezetkultúra egyik gátja. A kialakuló Domus rendszer áruválasztékával - csak formatervezett bútorok és berendezési tárgyak lesznek az áruházakban - kb. 25 000 m2-nyi új üzletterével új alapokra helyezi a kereskedelem igényfelmérő és bemutató munkáját. Összefoglalva a legfontosabb problémákat, a következőket állapíthatjuk meg: — A magyar bútor design napjainkra lényegében kialakult, bár az egyes részterületek közt a kapcsolat még mechanikus, nem rendelkezik kellő tudományos megalapozottsággal. — A fejlődés köveckező szakaszában a legnagyobb gondot az esztétikai igények fokozásának lehetőségei okozzák. — Szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a design különböző részterületeinek munkáival. — Tudományos megalapozottsággal kell létrehozni az új kísérleti típusokat és részletes, alapos, megbízható igényfelmérés alapján kell a sorozatgyártást beindítani. — Mindezek együttes eredményeképpen lehet felszámolni a fejlett termelési kultúra és a viszonylag elmaradt környezetkultúra közt ma még meglevő ellentmondást.