Színháztudományi Szemle 32. [antikvár]

Részlet a folyóiratból:"Praznovszky Mihály:Ünnepi köszöntőKülönös hangulatot ad mai tanácskozásunknak a dátum. Március idusa előtt idézzük meg a legnagyobb magyar költőt és drámaírót - ítéljen el bárki is e túlzó és kategorikus megfogalmazásért. De ma már tudjuk, hiszen a tények is ezt mondatják, nincs a magyar irodalomban még egy ilyen alkotó, akit ennyi nyelvre lefordítva, drámáját a világ annyi helyén bemutatva képviselné a magyar szellem értékét, minőségét, teremtő géniuszát. S amikor március tizenötödikén a forradalmi ifjakra emlékezünk, akkor rá is kell gondolnunk, aki már egy kis vékony verskötetkével, néhány halovány drámakísérlettel a tarsolyában, irodalmi ambícióit félretéve 25 éves lelkesedésével vállalt részt a forradalom hétköznapjaiból, nem is sejtve, milyen drámai eseményeket tartogat számára a következő másfél esztendő..."