Világszínház '99 ősz-tél [antikvár]

Király Nina A rendezők százada A jelenlegi és az előző századforduló művészi életének szinte minden területre kiterjedő összehasonlítása kutatások, elmélkedések, nosztalgikus hangulatú összegzések állandó témája. Különösen így van ez színházi körökben. A nagy generációnak, a nagy reform nagy mestereinek drámáitól, előadásaitól, elméleteitől visszhangzott az elmúlt századforduló. -Appia, Craig, Sztanyiszlavszkij, Csehov, Ibsen, Strindberg, Wyspianski. - És velük, a szellemi patronálásuk alatt kibontakozó fiatalabb rendezői nemzedék: Max Reinhardt, Mejerhold, Vahtangov, Tairov, Antonin Artaud. Az expresszionizmus az európai színházban című, Denis Bablet szerkesztésében megjelent kötetben egy kronológiai összehasonlító táblázatot találunk, amely különösebb tanulmányozás nélkül is az európai színházi élet pazar „gazdagságáról" tanúskodik a XX. század elejétől egészen a húszas évek végéig. Csak néhány példa: 1896 -NoIde kiállítja A hegy óriásai című festményét, megjelenik Csehov Sirály a és Alfred Jarry Übü királya, a müncheni színházban felépül a forgó színpad, új művészeti folyóiratok látnak napvilágot: „Mir Iszkussztva" (amelyet Gyagilev, Bakszt és Benőit alapítottak) és a „Simplicissimus", és ugyanebben az időben láthatja a közönség Mélies filmjeit. Tíz évvel később, 1906-ban: Mejerhold Blok Vásári komédia című darabját, valamint Maeterlinck Beatrix nővérét viszi színpadra a pétervári Komisszarzsevszkaja színházban, Max Reinhardt pedig a berlini Kammerspielében Wedekind A tavasz ébredését és Ibsen Kísértetek című drámáját rendezi meg. Megjelenik Bergson Az alkotói evolúció című filozófiai műve, kiállításra kerülnek Matisse és Derain képei, Debussy megkomponálja az Images pour orchestre című ciklusának első darabjait. 1911-ben három országban születnek olyan zeneművek, amelyek a továbbiakban meghatározzák a század színpadainak a repertoárját: Magyarországon Bartók A kékszakállú herceg vára, Németországban Schönberg Pierrot Lunaire-jz, Oroszországban Sztravinszkij Petruskája A művészetek egymásra gyakorolt hatása főképpen a színházban nyilvánul meg. És ez talán leginkább Oroszországban volt így, ahol ezt a korszakot az irodalomban „ezüst kornak" szokták nevezni. Mielőtt azonban létrejöttek a modern