Ethnographia 2023/4. [antikvár]

Ethnographia A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 134. évfolyam 2023 4. szám lancu Laura Néprajzi jegyzetek a moldvai katolikus népi vallásosság istenképéről BEVEZETES A keresztény bölcseletben az istenkép egy Istennel kapcsolatos gondolati elképzelés,'' amely kétdimenziós képzet-képhQn realizálódik. Az egyik dimenzió az intellektushoz („amit Istenről gondolok és/vagy tudok"),^ a másik az érzelemvilághoz („amit Istennel kapcsolatosan érzek") kapcsolódik.^ Előbbi megformáltsága verbalizálhatósága okán „látványosabb", utóbbi egyéni, kevéssé ragadható meg és valamiféle (koherens) képpé nem is szerkeszthető. Az istenkép nem kövület, nem séma, az emberi élet végéig alakul, és „a különböző pszichoszociális életszakaszokban szerzett tapasztalatoknak, hatásoknak megfelelően folyamatosan változik".'^ Ezen túlmenően - Josef Fuchs megállapítását idézve - „El kell ( ) ismernünk: mivel Istenről (és az emberről) emberi módon kell beszélnünk, ezért nem könnyű úgy beszélni ( ), hogy ne terjesszünk közben valamilyen hamis istenképet".^ A szakirodalomban alapvető tétel, hogy az istenkép nem fedi Isten valóságát,® továbbá hangsúlyozzák azt is, hogy az istenkép lényegileg meghatározza a hívő ember életét, önmagával és embertársával fenntartott kapcsolatát,' vagyis: az istenkép és az emberkép elválaszthatatlanul összetartozik.® Utóbbi megállapítás néprajzi szempontból is fontos és néprajzilag is igazolható. Vallásfilozófia, valláslélektan, morálteológia, dogmatika stb. Ez a tudás az örökölt/tanult és a szerzett/személyes tudást/tapasztalatot egyaránt ötvözi. Pozitív, negatív vag)' neutrális érzelmek (öröm, biztonság, félelem, szorongás stb.). Krivickijné 2016. Fuchs 1986: 239. A „szubjektív" és az „objektív" istenkép kérdései a teológia területére tartoznak. Erről a kérdésről szól Kari Frielingsdorf könyve. Frielingsdorf 2019. Ezt illusztrálja a közbeszédben is használt mondás: „Amilyen az Istened, olyan az életed." Az isten- és énkép kapcsolata, valamint a kapcsolatban lezajló változások együttesen hatnak a vallás (meg)változására is. Lásd például: Papp 1970: 17. ETHNOGRAPHIA 134/2023. 4. sz.