Néprajz és nyelvtudomány XXXV. [antikvár]

A VOGUL NYELV MŰVELTETŐ SZERKEZETEINEK TÍPUSAI Dolovai Dorottya 1. Bár a kauzatív szerkezetek vizsgálata régóta kedvelt témája a tipológiai célú általános nyelvészeti kutatásoknak, az uráli nyelvek közül eddig csak a magyar és a finn nyelv műveltető szerkezeteit vizsgáiiák meg e szempontok alapján. A vogul nyelv műveltető képzó'it és szerkezeteit az ismert vogul származású nyelvész, E. i. Romban-deeva (1960, 1962) tárgyalta részletesen . Elsősorban az ő eredményeit hasonlítom össze Bemard Comrie elméletével (1981). Munkám célja annak vizsgálata, hogy menynyire jellemzőek a vogulra a Comrie által viz.sgált nyelvek alapján megállapílott törvényszerűségek, illetve, hogy a vogul nyelv vizsgálata ad-e újat a kauzatív szerkezetek tipológiájához'. Dolgozatomban a kauzatív szituáció morfológiai eszközökkel történő kifejezésével foglalkozom, a kauzatív igék valenciájának megváltozásával és az eszközlő alany, a causee kifejezésének lehetőségeivel. 1.1. Műveltető' szerkezeteknek azokat a konstrukciókat tekinthetjük, amelyek kauzatív szituációt fejeznek ki. A kauzatív szituáció makroszituáció, amely két mikro-szituációból áll: 1. az ok, 2. az okozat. A kauzatív szituáció kifejezésére a nyelvekben általában háromféle lehetőség van: az analitikus (az okot és az okozatot két ige fejezi ki: / caused John lo go.), a morfológiai (az okot és az okozatot egy műveltető képzővel ellátott ige fejezi ki: olvastat) és a lexikai kifejezés (az okot és az okozatot szintén egy ige fejezi ki: megöl, de ez a kauzatív ige nem képzett alakja a nem-kauzatív megfelelőnek (meghal), a két ige szuppletív igepárt alkot.) 1.2. A morfológiai kifejezés esetén a kauzatív ige valenciája sajátos változásokat mutat a bázisige (amelybcíl a kauzatív igét képeztük) valenciájához képest. A kauzatív ige lehetséges bővítményeinek száma mindig eggyel nagyobb, mert a bázisige ' A hindi nyelv kauzatív szerkezeteinek vizsgálata érdekes gondolatokat vetett fel. Saksena (1980) az eddig egységesnek tartott ágens kategóriát két csoportra osztotta: az irányítón es a nem irányított ágensek csoportjaira. IJgy tűnik, az irányítottság és a nem irányítottság kategóriái a tranzitív-mediális-intranzitív igeosztályokkal vannak kapcsolatban.