Néprajzi közlemények VIII. 1-2. [antikvár]

Részlet:LUCA NAPI KOTIOLÓ SZÖVEGEKA Magyar Népssene előszavában /Bp. 1952. VII. lap/ irja Kodály Zoltán: " a puszta szövegkutatás jogosultságát sem vonjuk kétségbe, sőt van itt is elég megoldandó feladat."Az uj Magyarság Néprajza előkészitéséhez már évekkel ezelőtt elkészült egy sokszorosított, tervezet,amely igyekezett kidolgozni ennek a nagy vállalkozásnak a szerkezetét. A "Népköltés" részben "Ritusdalok" cimen is szerepel egy önálló fejezet, amelynek körébe az alábbiak tartoznának: "Regős, szt. Iván, kisze, villő, farsang, pünkösdölő, lucázó, hejget>5sf tb." A tervezet aláhúzza,hogy enne., a fejezetnek "c;ak szövegek vizsgálata" a feladata.A ritusdalok szövegrészeinek vizsgálatában már jelentős eredményeket ért el néprajztudományunk. Sebestyén Gyula regős-ének /Regös-énekek, UMNGy.IV, A regősök, UMNGy V/, Marót Károly szent iváni ének /Szent Iván napja, Ethn. L/1939/, 254-96/ és Manga János kisze és villő ének /ünnepi sz< kásokanyit-ramegyei Menyhén, Népr. Füz. 9 /1942/, 1-127/ vizsgálatait em-litjük, hogy csak a legfontosabb eredményekre utaljunk.A számvetés egyúttal megmutatja a hiányosságokat is, kiderül, hogy a ritusdalok közül pl. a Luca napi bőség és termékenység varázsló éneket egyáltalán nem vizsgálták, noha területi elterjedtsége lényegesen nagyobb a szentiváni ének ·agy a kisaehajtás és a villőzés földrajzj előfoxdulásánál a szövege pedig szinte minden ritusdalunk közül a legbonyolultabb, a legtöbb rétü. Mindez szinte már biztositék arra, hogy ritusdalunk eredete ugyancsak bonyolult, feltehetően sokgy ke-rtt.A tüzetesebb vizsgált ki is deriti, hogy pl. szöv ge-