Néprajzi közlemények XII. 1-2. [antikvár]

Turkevő és Öcsöd kertes településeA kertes település elterjedési határát Györffy István Tonta ffieg először, .feltételesve, hogy a török hódoltság előtt a kertesság aa Alföld egész területén elterjedt lehetett,da csak e iridékre mit jellsESő.^ As utóbbi évek kutatása jelentős jnértákbcn revideálta zt a koncepcióts nyomatékosan hangsúlyozta^ hogy a 3,egosstott települést nem tekinthetjük csak a magyar Alföldre jelleiaző forMnak s a nomád állattartás maradványának'^ S korrekciós vizsgálatok során a szélesebb körű elterjedés, a hasonló település-tipusok elősorolására helyeződött át a hangsúly, olyannyira, hogy as Alföld középső és déli területeiről jna is csak azokkal a konkrét eredményekkel rendelkezünk, melyeket Györffy István és munkatársai, tanítványai feltártak, Hofer Tamás pl. a Tiszántúlról szólva csak a hajduvárosok Györffy István által megvizsgált kertességét fogadja el bizonyitottnak, a még megemlített többi város, illetve község kertességét vitathatónak vagy kellően nem adatoltnak tekinti^ Barabás Jenő pedig - felsorolva Györffy István feltételezéseit - megkockáztatja) hogy Békés megyében a török megszállás és a felszabadító háborúk után "már nem jött létre ez a régebbi szisztéma.^Kétségtelen, hogy ujabb részletvizsgálatok hiányában - Barabás Jenő kifejezését használva - "felettébb problematikus" az Alföld egyes helységeinek XVIII. századi kertességét pusztán a II. József féle térképek alapján feltételezni, Mig viszont az Alföldet érintő konkrét vizsgálatok hiányoznak, ezekre a feltételezésekre vagyunk utalva, s ez semmiképpen sem megnyugtató, ha meggondoljuk, hogy az egész Alföldre jellemzőnek tartott települési szisztéma alig né-háiqr esetben adatolható hiteltérdemlően,lévén a török hódolt-