Bővebb ismertető
TÁJÉKOZTATÓ A KÖTET TARTALMÁRÓL
Kötetünk kéziratait - előző évi számunkhoz hasonlóan - a Néprajzi Muzeum Kéziratgyüjteménye anyagából választottuk ki, A közreadott két kézirat a mult század 60-as éveitől századunk első feléig tartó időszak valóságáról, hétköznapjairól nyújtott tanúvallomásokat tartalmaz.
Térben és időben, hangulatban, mondandóban különböző élmények kerülnek itt egymás mellé: az egyik szárazabb, szigorúbb előadásban, gazdasági naplónak Íródott, s inkább a mesékhez hasonlító, élményt adó elbeszélésben a másik.
Közös vonásuk: a népi életben, a földmives ember életében fontos vagy éppenséggel m'eghatározó szerepet játszó eseményeket rögzítenek, tudósítva bennünket egyéni életutakról, az adott szűkebb közösség sorsáról, bemutatván a kor társadalmi valóságát -természetesen saját személyiségükön keresztül, saját felfogásukban értelmezve és értékelve.
Az első kézirat "Évszázadok történetei" cimmel a Gyüker család feljegyzéseit tartalmazza. Az eredeti kézírásos füzetet Igaz Mária egy gyüjtőutja során szerezte meg Muzeumunk számára 1952-ben (megtalálható az EA 4410. Itsz. alatt).
A napló keletkezéséről, "életrajzáról" keveset tudunk: öreg Gyüker József kezdi az események feljegyzését 1787-től, de részletezve, naplószerűen csak idős korában, 1860-tól írja. 1862-től már fia Gyüker József folytatja a naplóírást, s ennek unokája fejezi azt be 1944-ben.
Másik kéziratunk egy eredetileg szóban, magnetofonszalagra mondott élettörténet lejegyzése, amely Földes László gyűjtőmunkája eredményeként került a Muzeum Adattárába (lásd: EA 5905. Itsz. alatt). A felvételt 1954. február-márciusában készítette, öt alkalommal; az általa készített lejegyzés alapján közöljük Küsmődi Bálint élettörténetét.
1945-46-ban Budajenőre székely telepesek kerültek, ditrói családok, köztük Küsmődi Bálint családja is.
A gyűjtő Földes László is 1946-ben került Budajenőre, szintén székely telepes család tagjaként. A közösség sorsánsik ala-