Tabula 2002/1. [antikvár]

BENDA GYULAPatrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen I 740-1849A társadalomtörténet egyre nagyobb hangsúlyt helyez a társadalmi tagoltság vizsgálatakor az emberek között létrejövő kapcsolatokra. A strukturális szemléletet, mely szerint a társadalmi csoportokat egy mélyen fekvő, a társadalom tagjai számára láthatatlan szerkezet, újratermelődési folyamat alakítja ki, egyre inkább felváltja az interakciókra épülő relációs felfogás. Eszerint a társadalomban a személyek között létrejövő ismétlődő kapcsolatok viszonyrendszere rajzolja fel a tényleges tagoltságot. A kapcsolati viszony sokféle lehet: keresztszülő, házassági kapcsolat, házassági tanú, végrendeleti tanú, szomszédság, kölcsönviszony stb. Az ezekből kialakult relációs háló jelöli a kapcsolatok irányát és intenzitását is. Az intenzív kapcsolatok alakítják ki a valós csoportokat.1 Keszthely társadalomtörténeti vizsgálatakor a strukturáló tényezők (foglalkozás, vagyon, rendi jogállás) mellett megkíséreltem a relációs megközelítést is alkalmazni a házassági és keresztszülői kapcsolatok elemzésével. Az alábbi cikk a keresztszülői elemzéssel foglalkozó fejezet némileg átdolgozott változata.2keresztszülői intézmény igen régi, s a néprajzi és antropológiai irodalomból tudjuk, hogy a keresztszülőség fontos társadalmi kötődést teremtett a múltban és még a jelenben is.3 A keresztkomaság intézménye a recens néprajzi elemzések szerint is fontos társadalmi kapcsolatot képez. A magyar népi társadalomban a műrokonság talán legfontosabb intézménye a keresztkomaság (keresztszülőség), amely a gyermek személyén keresztül a családhoz kapcsolódott" - összegzi álláspontját a Magyar néprajz VIII. kötetében Nagy Varga Vera, aki ennek az intézménynek társadalmi vonatkozásait tárgyalja. Történeti jelentőségét pedig a következőképpen fogalmazza meg: A komaság intézményrendszere jogi népszokásokon alapuló biztonsági intézmény volt olyan időkben, amikor egyéb biztonsági (érdekvédelmi) szervezetek nem léteztek."4 A néprajzzal ellentétben a társadalomtörténet alig (de a történeti antropológia sem sokkal többet)_.vizsgálta ezt a jelenséget, a keresztkomaság történeti vizsgálatára egyetlen esettanul-7mányban Morvay Judit tett ígéretes kísérletet.52.Keszthely társadalomtörténetét vizsgálva szembe kellett néznünk azzal a kérdéssel,JTghogy mit jelenthetett a keresztszülői kapcsolat az ott élők számára a 18-19. században. A keresztelési anyakönyvek köteteiben a plébános vagy az azt vezető káplán gon-7-5 dosan feljegyezte a keresztszülők (levantes) nevét, s ennek segítségével a keszthelyi társadalom elemzésénél kapcsolathálókat reméltünk fölrajzolni. Kiindulásképpen a néprajzi összefoglalók alapján fogalmazhatunk meg feltevéseket arra nézve, hogy milyen kapcsolatokat hoz létre a keresztszülői viszony. Tárkány Szűcs Ernő szerint a keresztszülők kiválasztása mindig nagy gonddal történt, mert ténykedésük nemcsak a keresztelés eseményének tanúsítására korlátozódott, hanem - főleg katolikusoknál - kezessé- 3