Tabula 2003/2. [antikvár]

KESZEG VILMOSA mai nap" mint rítus és mítoszJelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a mai napot mint rítust és mint mítoszt értelmezze. Rítusként alkalmas az idő tagolására, az események koherenciájának szervezésére, mítoszként pedig korábban csomagolt tartalmak kibontására és érvényesítésére. Az értelmezés - az egyéni viselkedésre, valamint a relevancia és redundancia együttes érvényesülésére összpontosítva - Hermán Bausinger párhuzamos különidejűség" fogalmához kapcsolódik. A mai nap rítusait elemezve, e rítusoknak a társadalmi szférát (viszonyok, szerepek) megjelenítő, felújító és megerősítő szerepét hangsúlyozva Maurice Bloch múlt és jelen a mában" metaforájához közeledik.1McI a reggel az urak felgyűlvén, akik búcsúztanak és el akartanak menni a főrendek közül az szükségnek miatta, azok is felgyűlének és ki-ki maga memorialisában, minemű szükségben vagyon és hova akarna menni, letötte a Gubernium előtt. És némelyek színt csinálván, azt tötték föl, hogy Havasalföldébe, kiknek magoknak, kiknek az atyjoknak a vajda sok oblatióbal volt. Némelyeknek ott lévő kereskedő emberek adósok, abból élnek. Kik kölcsön kereskedő emberektől kérnek, ergo quietantias, hogy Erdélyben a cselédjek megfizessék. Némelyek pedig csak aperte haza Erdélybe mentenek kéredzeni, nem lévén semmi consolatiójok Havasalföldében, úgy, hogy otthon magokat delineálják magok házoknál. Már mi lesz eventusok, Isten tudja. Látom, némelyek tartanak a kéredzéstől is, félvén a non putamustól, aki itt hamar megesik. A többi között Macskásiné asszonyom is ki akarván kéredzeni - a fia ismét Havasalföldében [van] aki eddig itt köztünk volt -, kinek memorialisát én vittem bé az úrhoz. Kinek az lött a válasza, hogy oly helyre teszik vissza, ahol volt, miért kéredzik" - ezt írta naplójába az 1705. év Szent György havának 15. napján Wesselényi István. S bár a figyelmünk hajlamos lenne a labancosujidők eseményeinek nyomába szegődni, nem tehetjük meg. A napló ugyanis váratlan7fordulatot vesz. De olvassuk a következő nap, április 16. bejegyzését:SMa kimentünk én, Haller György és Lázár György uramék, az úr három paripájángsétálni és a lovakat is jártatni. Egyéb újságot nem láttunk, hanem a sok lovas strázsákatL3a város körül, circiter tíz helyen körös-körül." (Wesselényi 1983.2)g-gDolgozatunk nem kívánja az 1674-ben született, I 734-ben elhunyt, a Habsburg-ellenes harcokat kezdeményező Wesselényi Pál fiának, Wesselényi Istvánnak - aki az 1709-ben kinevezett erdélyi kormányszerv, a Deputatió tagja, majd elnöke, majd 1713 után a főkormányszék tanácsosa, elnöke, a gubernátori tiszt többszörös jelöltje volt - naplóját elemezni. Az előbbi sorok idézésével csupán a kutatási ötletet felvillantó helyzetet szeretnénk érzékeltetni. Az olvasó ugyanis olyan kérdésekkel találja magát szembe, mint_ hogy mit jelentett a ma az akkori naplóírónak. Milyen (naplóírói, emberi) tapasztalatok, I o l