Bővebb ismertető
Részlet:
Nyüst.
E szó eredetéről mind a mai napig nincsen olyan magyarázatunk, a melyet minden hozzáértő nyugodt lélekkel elfogadhatna. Czuczor-Fogarasi részint a nyűni, részint pedig a nyüzsögni igével hozza össze, a nélkül hogy e kétféle feltevéssel a szó alakját is megmagyarázná. Budenz eredeti magyar szónak tartja (vö. MUgSz. 430), alapszava *nyű-, illetőleg *nű-, s mint ilyennel rokon vele a finn niisi (gen. niiden: nyüst), észt niz, gen. ni'e. Budenz állítását ismételi a TMNy. is. Az egybevetett finn szavakkal azonban nagy baj van. Thomsen „Beröringer mellem de finske og de baltiske Sprog" (Köbenhavn 1890) cz. műve 203. lapján ugyan is kimutatja, hogy a finn, vót niisi, észt niz "weberschaft, haftel" a finnségben litván-lett jövevényszó (vö. litv. nytisn rendesen többesben nytys „die hewelten oder schäfte am webestuhl; dvi-nytis: gezwillicht, zwillich, tri-nytis: gedrillicht, drillich; lett nite, többes nites weberheftchen, spricker zu zäunen, sprossen in einer leiter, trinitis: drillich" stb.). Minthogy a m. nyüst - finn niisi stb. egybevetés hangalakilag amúgy is nagyon kétséges volt, Thomsen kutatása után kétségtelennek tarthatjuk, hogy a két szó közül legalább a finn nem tartozik a finn-ugorság eredeti szókészletéhez.